Tizenhárom plusz egy kérdés Matolcsyékhoz
Ugyan jelenleg is tart egy a nyerőgépbiznisz visszásságait öt évre visszamenőleg firtató vizsgálat, egy a függők érdekeit szem előtt tartó civil szervezet most kemény kérdéseket intéz Matolcsy György minisztériumához.Örül a Fidesz-KDNP kormány a nyerőgépek üzletágát átvilágító vizsgálatnak a játékfüggők érdekeit szem előtt tartó Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülete, az egyesületnél most mégis úgy döntöttek, összegyűjtik és tolmácsolják aggályaikat a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei felé.
Vizsgálat van. Most már valódi kérdések is
Mint arról korábban a HírExtra is beszámolt, Matolcsy azután rendelt el vizsgálatot a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál és a Mérésügyi Hatóságnál, hogy még tavaly novemberben Lázár János fideszes frakcióvezető a parlamentben rákérdezett a nyerőgépbiznisz szabályozatlanságából fakadó visszásságokra.
"Üdvözöljük és fontos lépésnek tartjuk, hogy a kormány megvizsgálja azokat az állapotokat, amelyek 1991 és 2010 között történtek, különös tekintettel a pénznyerő automaták üzemeltetése után származó bevételek, az adók és a játékosok jogainak érvényesülése (játékosok megtévesztése) szempontjából. Álláspontunk szerint azonban a vizsgálatot 1991-ig visszamenőleg kellene lefolytatni. Bízunk abban, hogy a vizsgálat során kiderül, az állam milyen nagyságú adóbevételtől eshetett el, illetve a játékosok százezrei milyen szabálytalanságok és megtévesztések áldozatai lettek a két évtized folyamán" - áll a civil szervezet közleményében.
Mit kellene tennie az államnak?
Nagy kérdés, hogy mit kellene a kormánynak valóban megvizsgálnia, ha meg akarja találni a sokak szerint a rendszerváltás óta nem megfelelően szabályzott üzletág az államnak is óriási károkat okozó felelőseit.
Az egyesület szerint mindenekelőtt az alábbi tizenhárom plusz egy pontot kellene figyelembe venni a Matolcsy György által dirigált minisztériumnak egy valódi vizsgálat során.
Az üzletág visszásságait és szabálytalanságait firtató kérdések és észrevételek alább. A HírExtra szerint azonban az a legnagyobb kérdés, egyáltalán szóba állnak-e az Abházi József nevéhez köthető egyesülettel a minisztériumnál, s ha igen, a komoly következmények tükrében el mernek-e indulni egy valódi vizsgálat során a civilek kérdéseik mentén.
13 + 1 kérdés Matolcsy György minisztériumához
1. Milyen szempontok érvényesültek az 1991-ben elfogadott Szerencsejáték Törvény és az ehhez tartozó miniszteri rendeletek módosításainál (az állam és a játékosok érdekeit szem előtt tartva)?
2. Milyen szempontok alapján engedélyezte több tízezer pénznyerő automata forgalomba helyezését a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH), illetve hogyan (nem) valósult meg a játékosok fogyasztóvédelmi joga?
3. Milyen kötelezettségeket írt elő az MKHE a gyártó cégeknek és az üzemeltetőknek, hogy a tiszta játék, a költségvetésnek járó adóbevétel ne legyen manipulálható mintegy 100 ezer pénznyerő automatánál éveken át? Vizsgálták-e az összes pénznyerő automatát?
4. A Szerencsejáték Felügyelet és az MKHE milyen ellenőrzési folyamatot biztosított a szerencsejáték tisztasága érdekében 1991-től 2010-ig? Készítettek-e beszámolót az általuk feltárt esetekről, az ellenőrzések gyakoriságáról? Fellelhetők-e az éves jelentések, illetve az előbb említettek dokumentációi napjainkban?
5. A még néhány évvel ezelőtti adat szerinti 30 ezer pénznyerő automata számlálójában lévő adatok üzemeltetők által bevallott valóságát kik ellenőrizték 1991 és 2008 között, illetve 2008-tól, amikor tudomást szereztek a szakhatóságok a manipulációs lehetőségekről?
6. Az üzemeltetők oldaláról állítják, hogy az ágazat 60 ezer egyénnek biztosít megélhetést. A különböző szakhatóságok miért nem vizsgálták meg ennek az állításnak a valóságtartalmát?
7. Miért nem vizsgálják meg a pénznyerő automaták valóságos adatforgalmát annak a kiderítése érdekében, hogy éveken át valójában mennyi adóbevételtől eshetett el a Magyar Köztársaság költségvetése?
8. A vizsgálat objektívítása csak a játékprogramok, az IEK (fekete doboz) minden egyes játékgépből való kiszerelése, sérülésének ellenőrzése, az ebben tárolt adatok havi kiolvasása, valamint három másik elektro-mechanikus számláló ellenőrzése után várható. Miért nem világítanak rá ezzel a manipulációkra?
9. A Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülete által a pénzügyminisztériumnak, valamint a Szerencsejáték Felügyeletnek 2008-tól több esetben benyújtott javaslatai miért kerülték el a szakemberek figyelmét?
10. Mi akadályozta meg abban a parlamentet, illetve a parlamenti képviselőket, hogy társaik által két esetben is benyújtott, az üzletágban fennálló káoszt megszüntetni célzó módosító javaslataiat támogassák?
11. Milyen sorsa jutottak a szerencsejátékosok által benyújtott panaszok? Hogyan vizsgálták ki a jelzett észrevételeket? Az illetékes szervek milyen intézkedéseket foganatosítottak a játékosok érdekében?
12. A vizsgálat után választ kell kapni, hogy 1991-től a Szerencsejáték Felügyelet, és az MKHE által feltárt és kivizsgált szabálytalanságok, rendőrségi feljelentések milyen büntetőjogi szankciókat vontak maguk után? Mit tett a Pénzügyminisztérium, a Szerencsejáték Felügyelet és az MKEH a fent említett panaszok elkerüléséért, a tiszta adó és a tiszta játék megvalósulásáért?
13. Csak akkor tudnak a szakhatóságok hiteles, objektív, valóságos tényekre alapozott vizsgálatot végezni, ha az egyesületünk által felsorolt javaslatainkat a vizsgálat során figyelembe veszik (figyelembe veszik-e?).
+1. A vizsgálatnak mindenképpen példaértékűnek kell lennie, mivel nemcsak a milliárdos adóbevétel kiesésének felderítése a cél, hanem több százezer egyén megkárosítása is megköveteli ezt. A Magyar Köztársaság kormányának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy felderítse és kiderítse, vajon éveken át mi történt ezen a területen, kik azok csoportok, akik nemcsak az államot sarcolták meg, hanem emberek százezreit is tönkretették...
2. Milyen szempontok alapján engedélyezte több tízezer pénznyerő automata forgalomba helyezését a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH), illetve hogyan (nem) valósult meg a játékosok fogyasztóvédelmi joga?
3. Milyen kötelezettségeket írt elő az MKHE a gyártó cégeknek és az üzemeltetőknek, hogy a tiszta játék, a költségvetésnek járó adóbevétel ne legyen manipulálható mintegy 100 ezer pénznyerő automatánál éveken át? Vizsgálták-e az összes pénznyerő automatát?
4. A Szerencsejáték Felügyelet és az MKHE milyen ellenőrzési folyamatot biztosított a szerencsejáték tisztasága érdekében 1991-től 2010-ig? Készítettek-e beszámolót az általuk feltárt esetekről, az ellenőrzések gyakoriságáról? Fellelhetők-e az éves jelentések, illetve az előbb említettek dokumentációi napjainkban?
5. A még néhány évvel ezelőtti adat szerinti 30 ezer pénznyerő automata számlálójában lévő adatok üzemeltetők által bevallott valóságát kik ellenőrizték 1991 és 2008 között, illetve 2008-tól, amikor tudomást szereztek a szakhatóságok a manipulációs lehetőségekről?
6. Az üzemeltetők oldaláról állítják, hogy az ágazat 60 ezer egyénnek biztosít megélhetést. A különböző szakhatóságok miért nem vizsgálták meg ennek az állításnak a valóságtartalmát?
7. Miért nem vizsgálják meg a pénznyerő automaták valóságos adatforgalmát annak a kiderítése érdekében, hogy éveken át valójában mennyi adóbevételtől eshetett el a Magyar Köztársaság költségvetése?
8. A vizsgálat objektívítása csak a játékprogramok, az IEK (fekete doboz) minden egyes játékgépből való kiszerelése, sérülésének ellenőrzése, az ebben tárolt adatok havi kiolvasása, valamint három másik elektro-mechanikus számláló ellenőrzése után várható. Miért nem világítanak rá ezzel a manipulációkra?
9. A Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülete által a pénzügyminisztériumnak, valamint a Szerencsejáték Felügyeletnek 2008-tól több esetben benyújtott javaslatai miért kerülték el a szakemberek figyelmét?
10. Mi akadályozta meg abban a parlamentet, illetve a parlamenti képviselőket, hogy társaik által két esetben is benyújtott, az üzletágban fennálló káoszt megszüntetni célzó módosító javaslataiat támogassák?
11. Milyen sorsa jutottak a szerencsejátékosok által benyújtott panaszok? Hogyan vizsgálták ki a jelzett észrevételeket? Az illetékes szervek milyen intézkedéseket foganatosítottak a játékosok érdekében?
12. A vizsgálat után választ kell kapni, hogy 1991-től a Szerencsejáték Felügyelet, és az MKHE által feltárt és kivizsgált szabálytalanságok, rendőrségi feljelentések milyen büntetőjogi szankciókat vontak maguk után? Mit tett a Pénzügyminisztérium, a Szerencsejáték Felügyelet és az MKEH a fent említett panaszok elkerüléséért, a tiszta adó és a tiszta játék megvalósulásáért?
13. Csak akkor tudnak a szakhatóságok hiteles, objektív, valóságos tényekre alapozott vizsgálatot végezni, ha az egyesületünk által felsorolt javaslatainkat a vizsgálat során figyelembe veszik (figyelembe veszik-e?).
+1. A vizsgálatnak mindenképpen példaértékűnek kell lennie, mivel nemcsak a milliárdos adóbevétel kiesésének felderítése a cél, hanem több százezer egyén megkárosítása is megköveteli ezt. A Magyar Köztársaság kormányának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy felderítse és kiderítse, vajon éveken át mi történt ezen a területen, kik azok csoportok, akik nemcsak az államot sarcolták meg, hanem emberek százezreit is tönkretették...