Belföld
Nagy bajban vannak az állattartók – elszállt a széna ára, sokan már a lovaik jövőjét féltik
Egyre több állattartó panaszkodik arra, hogy az aszály miatt kevés a széna, az árak elszabadultak, a kisebb gazdaságok pedig könnyen összeomolhatnak.
A tartós szárazság miatt egyre nagyobb a feszültség az állattartók körében: sokan attól tartanak, hogy az idei takarmányhelyzet nem csak drágulást, hanem valódi megélhetési válságot hozhat a kisebb gazdaságoknak, lovardáknak és családi állattartóknak. A közösségi médiában több érintett is arról ír, hogy a kaszálókról jóval kevesebb széna jött le, mint más években, miközben az árak sok helyen a tavalyi duplájára ugrottak.
Egy állattartó bejegyzése szerint tavaly ilyenkor 12 ezer forintért vett szállítással együtt egy bála szénát, ami már akkor is soknak számított. Idén viszont már annak is örülne, ha 24 ezer forintból megúszná, de még így sem biztos, hogy talál beszállítót. Mások 30 ezer forintos bálákról írnak, a kommentelők között pedig akadt olyan is, aki szerint a kisebb, családi lovardák nem fogják tudni kigazdálkodni a 35 ezer forintos szénát.
Kevés a széna, egyre nagyobb a félelem
A probléma hátterében elsősorban az aszály áll. A HungaroMet friss aszályinformációi szerint több térségben továbbra is komoly gondot jelent a talajnedvesség hiánya, az idei tavasz pedig mezőgazdasági szempontból kifejezetten nehéz időszakot hozott. Az Alföld és a Mezőföld nagy részén már tavasszal jelentős nedvességhiány alakult ki a talaj felső rétegében, ami a növénytermesztésre és a takarmánytermelésre is hatással van.
Az állattartók most azt érzik, hogy a baj gyorsabban nő, mint ahogy a megoldások érkeznének. A bejegyzésekben visszatérő panasz, hogy hiába van kereslet a szénára, a kínálat kevés, a termelők pedig érthető módon próbálják orvosolni a veszteségeiket. Csakhogy ha a teljes terhet az állattartók kapják meg, sokan egyszerűen nem tudják majd folytatni.
A lovardák különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek
A legnagyobb félelem nem feltétlenül azoknál jelenik meg, akik csak néhány saját állatot tartanak, hanem azoknál, akik az állattartásból élnek. Egy lovarda például nem tud egyik napról a másikra kétszer annyi pénzt elkérni a vendégektől. Már most is sok helyen 8-10 ezer forint egy lovaglás, és kérdéses, hogy a vendégek mekkora áremelést bírnának még el.
Ha viszont a lovardák nem tudják kifizetni a megdrágult takarmányt, az nemcsak vállalkozási kérdés lesz. Lovak, dolgozók, gyerekek sportolási lehetőségei, helyi közösségek és családi gazdaságok kerülhetnek veszélybe. A kommentelők között többen attól tartanak, hogy sokan végül feladják az állattartást, csökkentik az állományt, vagy végső esetben levágatják az állatokat.
Többen állami segítséget sürgetnek
Többen állami beavatkozást, támogatást vagy legalább célzott segítséget sürgetnek a kisebb állattartóknak. Egy petícióban például rendkívüli takarmány-vásárlási támogatást, szállítási kedvezményeket és a kis létszámú állattartók védelmét kérik az illetékesektől.
Felmerült az is, hogy átmenetileg korlátozni kellene a széna exportját, vagy kedvezményt kellene adni a takarmányszállításra, hogy a jobb helyzetben lévő térségekből könnyebben juthasson el a széna oda, ahol már most hiány van. Mások szerint ennél mélyebb változásra lenne szükség: vízmegtartásra, vegyes gazdálkodásra, a talaj állapotának javítására és olyan szabályozásra, amely jobban segíti a kisebb, helyben működő gazdaságokat.
Nem csak idei gondról van szó
Az idei helyzet sokak szerint nem előzmény nélküli. Többen felidézték a 2022-es aszályos évet is, amikor egyes térségekben megszűntek tehenészetek, és volt, akinek távolabbról, például Somogyból kellett szénát hozatnia az Alföldre.
Ha a kisebb állattartók tömegesen feladják, annak hatása lehet a hazai lóállományra, a tej- és hústermelésre. Az állattartók most azt kérdezik: ki fedezi a kárt, ha az aszály miatt feleannyi takarmány terem, de az állatoknak ugyanúgy enniük kell?