A cégvezető(k) felelőssége elvitathatatlan, ugyanakkor az engedélyező hatóságok részéről is érdemes megvizsgálni az ügyet. Ráadásul a biztosítási anomáliák után úgy tűnik,  jogalkotási hiányosságokkal is szembe kell néznünk.

Veszélyes vagy nem?

Az első probléma: a vörösiszap veszélyes hulladék-e. 2004-ig az volt. Utána pedig hirtelen kezes báránnyá szelídült. Illés Zoltán, környezetvédelmi államtitkár szerint „ez veszélyes hulladék, akármit is írnak a kormányrendeletbe. ” Az Európai Unión belül nem minősül veszélyes hulladéknak, viszont az Unió csak azt tiltja, hogy a közösséginél gyengébb legyen az előírás. Erősebb lehet. A szocialista kormány viszont mégiscsak megváltoztatta a besorolást, „bizonyára érdekből”.

Jelenleg „az EU szabályok irányadóak és ezek elviekben kielégítőiek. Nem a szabályozás szigora kevés, hanem a betartatás ütközik számos érdekbe, amelyek akadályozzák a hatóság munkáját, a következetes jogérvényesítést.” – mondja Dr. Bándi Gyula a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi Tanszékének vezetője.

„Miért tartana be egy vállalkozás szigorúbb szabályokat, ha az enyhébbeket sem tartja be?” – teszi föl a kérdést Bándi. Majd hozzáteszi: „nem kétséges, a lerakó, amelynek e minőségében 2009. közepéig kellett volna megfelelnie olyan elvárásoknak, amelyek a szigetelésre vagy más műszaki védelemre vonatkoznak, láthatóan ma sem felel meg ezeknek, a szigorúbb elvárásokat nem lenne képes amúgy sem teljesíteni. Egyébként pedig nem azért kell egy jogi kategóriát szigorítani, mert egyesek nem képesek érvényesíteni a követelményeket.”

„Az engedélyező hatóság felelőssége akkor merülhet fel, ha nyilvánvalóan jogszabályt sértettek. Jogot sért a hatóság, ha nyilvánvalóan a jogi követelményeknek nem megfelelő módon ad mentességet, hosszabbít teljesítési határidőt, dokumentáltan nem szakszerű az ellenőrzése.” - véli Bánd Gyula.



Az engedélyező hatóságok

A jogszabályok alapján két szervezet lehet a felelős. Az egyik a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, míg a másik az Építésügyi Hatóság, melynek nevében a területileg illetékes jegyző jár el.

A jogszabályok sajnos meglehetősen kuszák, így „nehéz eldönteni: a MAL Zrt. által üzemeltett zagytározó statikai, műszaki állapotának ellenőrzése a jegyző vagy a Felügyelet dolga. Ez még jogi vita tárgyát képezheti” -– tudtuk meg Dr. Borsai Nelly, környezetvédelmi szakjogásztól.

Az alumíniumgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap elhelyezésének, tárolásának, további kezelésének részletes szakmai előírásait, valamint a MAL Zrt. adatközlési adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségeit az illetékes Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 2006 februárjában kiadott egységes környezethasználati engedély tartalmazza. Magában foglalja továbbá a zagytározó műszaki paramétereire, kapacitására, a benne elhelyezhető vörösiszap mennyiségére vonatkozó előírásokat.

A vizsgálatok végén talán kiderülhet

„A MAL Zrt. zagytározójának ellenőrzésére vonatkozó hatáskörök rendezetlensége miatt jogi álláspontunk szerint egyértelműen nem állapítható meg, mely hatóság feladata a zagytározó műszaki, statikai állapotának ellenőrzése és vizsgálata, így annak egyértelmű és meglapozott megállapítására sincs lehetőség, hogy kötelezettségeinek esetleges elmulasztása okán mely hatóság felelősségének megállapítására kerülhet sor” – mondja Borsai Nelly.

Majd hozzáteszi: „a vizsgálatokat végző hatóság esetleges jogi felelőssége abban az esetben állapítható meg, ha a MAL Zrt a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem megfelelő módon járt el a tevékenységének ellátása során, és ezen mulasztását az ellenőrző hatóság nem észlelte, és erre tekintettel nem írt elő a jogszabályoknak megfelelő működésre illetve a tározó jogszabályoknak megfelelő állapotának helyreállítására irányuló kötelezettséget.”

„Viszont abban az esetben, ha a MAL Zrt – mint azt a társaság vezetői a gátszakadás bekövetkezése óta hangoztatják – mindenben eleget tett a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, úgy -tekintettel a baleset bekövetkeztére- felmerülhet a veszélyes hulladék kezelésére, és a veszélyeshulladék-tározó építésére és működtetésére vonatkozó jogszabályi előírások esetleges elégtelensége" - vélekedik Borsai.

„Erre tekintettel indokolt lehet más, az élet-és vagyonbiztonságot a jelenleginél jobban biztosító, ugyanakkor a hatékony és eredményes gazdasági működés továbbra is lehetővé tevő jogszabályi előírások megalkotása" - mondja Borsai Nelly.

„A MAL Zrt illetve a tevékenységét ellenőrző hatóságok esetleges felelősségének megállapítása a balesetet követően megindult hatósági vizsgálat valamint büntetőeljárás feladata, így a szükséges információk és ismeretek hiányában, ebben a vonatkozásban a fentinél konkrétabb, kellően megalapozott jogi álláspont kialakítására a vizsgálatok jelenlegi szakaszában nincs lehetőség” – vázolja az ügyvédnő.

Telefonon kerestük Kolontár jegyzőjét és Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóját is, hogy választ kapjunk a kérdésre: ők hibáztak-e valamiben? Egyiküket sem sikerült elérnünk.