Néhány hete a román parlament úgy módosította a referendumok lebonyolítását szabályozó törvényt, hogy az egyszerű többség is menesztheti vagy pedig visszahelyezheti tisztségébe az államelnököt, és eltekintenek a jogszabály azon paragrafusától, mely szerint a népszavazás mindössze a szavazásra jogosult lakosság fele plusz egy személy részvételével érvényes. Következésképp, ha az igenek kerülnek többsége, Basescunak távoznia kellene az államelnöki hivatalból, ha pedig a nem szavazatok lesznek többségben, akkor a felfüggesztett elnök újra elfoglalhatja tisztstégét.

A közvélemény-kutatások előrejelzése szerint a választópolgárok elsöprő többsége voksol az államfő leváltása ellen. A különböző felmérések 60 százalékos részvételt jósolnak a referendumon, és azt vetítik előre, hogy a szavazók 70 százaléka az államelnök menesztése ellen, vagyis Traian Basescu mellett szavaz. Annak ellenére, hogy az RMDSZ is a menesztés mellett kampányolt, több felmérés is azt vetíti előre, hogy a romániai magyarok többsége Basescu visszahelyezése mellett adja le voksát.

Az államelnök felfüggesztése óta eltelt 30 nap alatt valóságos háború dúlt a román belpolitikában. A leváltást kezdeményező pártok és a felfüggesztett elnök egykori szervezete - a Demokrata Párt - egyre durvább vádakkal illetik egymást. Míg Basescu tolvajlással és maffiarendszer kiépítésével vádolta meg a menesztését kezdeményező pártok képviselőit, ellenfelei diktatórikus rendszer bevezetésével és iszákossággal illették őt.

A 2004-ben megválasztott elnököt az alkotmány állítólagos megsértése miatt függesztette fel április 19-én a román parlament annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság nem értett egyet a felfüggesztést kezdeményezők érveivel. Basescu helyét az alkotmány előírásainak megfelelően a szenátus elnöke, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szenátora, Nicolae Vacaroiu (Nicolae Vacaroiu) vette át ideiglenesen.