Lett-orosz határ: ratifikálva

A lezajlott szavazás érdekes vonása, hogy a kormánykoalíció több képviselője is a kormány által aláírt szerződés ellen voksolt, miközben az orosz ajkú ellenzék egyöntetűen támogatta a ratifikálást. A határszerződés ügye viszonylag hosszan elhúzódott. Már tíz évvel ezelőtt parafálták a felek a szerződés okmányait, és 2005 májusára tervezték aláírásukat.

Szűk két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az egykori szovjet köztársaság, Lettország és hatalmas szomszédja, Oroszország készen áll a 217 kilométer hosszú közös határról kötendő szerződés aláírására. Ám akkor Riga azzal a váratlan követeléssel állt elő, hogy egy, a szerződéshez csatolt nyilatkozatban rögzítsék a felek: a mai Lettország az első független Lett Köztársaság jogutóda.

Moszkva nem kívánta ilyen feltétellel aláírni a szerződést, mert burkolt területi követelést látott a kikötésben. A mai Lettország területe ugyanis kisebb, mint 1921 és 1940 között volt, hiszen a mai Oroszország Pszkovi területéhez tartozó Pitalovo (lett nevén Abrene) és környéke akkor még a balti állam része volt.

Az utóbbi évek jobbközép kormányai - befolyásos rigai nacionalista körök nyomására - nem akarták feladni a kevesebb mint kétezer négyzetkilométernyi területre vonatkozó lett igényt. Eközben számos lett politikai tényező, köztük Vaira Vike-Freiberga államfő is bírálta ezt a magatartást, mondván, hogy a nacionalisták nem vetnek számot a realitásokkal. A vita végül azzal oldódott meg, hogy a lett fél elállt a kiegészítő nyilatkozatra vonatkozó követelésétől.