A vezérkar nyilatkozata emlékeztette a politikusokat, hogy "a hadsereg hivatott megoltalmazni a világi állam eszméjét" Törökországban. A török hadsereg elnökválasztással kapcsolatos magatartása "próbaköve lesz annak, mennyire tisztelik a török fegyveres erők a demokráciát, a polgári hatalmi szervek és a hadsereg közti viszony demokratikus szabályait" - mondta újságíróknak az EU bővítési biztosa.
Egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió megköveteli a tagságra törekvő Törökországtól a demokrácia tiszteletét. A törökországi világi elit tagjai - köztük a hadsereg vezetői - attól tartanak, hogy Abdullah Gül külügyminiszter, a kormányzó iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elnökjelöltje megválasztása esetén megkísérli majd elmosni a politika és vallás közötti szigorú határvonalat.
A török hadsereg - a világi államberendezkedés legfőbb őre - már négy kormányt eltávolított a hatalomból az utóbbi fél évszázadban. Legutóbb 1997-ben Necmettin Erbakan kormányának kellett meghajolnia a hadsereg akarata előtt, mert a katonai vezetők úgy ítélték meg, hogy a kabinet politikája túlságosan iszlámbarát.
Gül is tagja volt annak a kormánynak, de az elnökjelölt-külügyminiszter most azt mondja, hogy nézetei azóta megváltoztak, ma már konzervatív demokratának tekinti magát. Gül elnökké választásáról pénteken szavazott első körben az ankarai parlament, az 56 éves politikus az első fordulóban nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatottságot.


