Az EB eddig a 27-ből 19 nemzeti kiosztási tervet vizsgált felül és általában 10 százalék körüli értékkel csökkentette azokat. A magyar kiosztási tervben bírálta, hogy olyan ágazatokat is tartalmazott, amelyeket 2005-ben még nem tüntettek fel a kibocsátók között. Az EB összesen 12 szempontot tartalmazó feltételrendszer szerint vizsgálja a nemzeti terveket, és ügyel arra, hogy azok az uniós versenyszabályoknak, az állami támogatások kritériumainak is megfeleljenek.
A nemzeti tervek szektorokra és ipari létesítményekre is lebontva tartalmazzák a kibocsátási értékeket, amelyekkel a vállalatok szabadon gazdálkodhatnak: a fel nem használt egységeket értékesíthetik, másfelől, a "túlfogyasztók" az emisszió kereskedelmi tőzsdén szerezhetik be szükségleteiket. A cél, hogy ezzel is a környezetbarát technológia érvényesüljön.
Az egy főre jutó széndioxid kibocsátás az Európai Unióban csupán Lettországban és Litvániában alacsonyabb, mint Magyarországon. Ennek okai között szerepel, hogy a közcélú erőművek villamos energia termelésének több mint 40 százaléka atomenergiából származik, másrészt a primer energiaforrásokon belül a földgáz felhasználása ugyancsak uniós összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb, a kormány adatai szerint 43 százalékos. Kedvezően befolyásolja a széndioxid kibocsátást az is, hogy az EU-ban Magyarországon a második legalacsonyabb az egy főre jutó személygépkocsik száma.
