Próbáld ki Kempelen találmányait!
Május 28-ig látható a Műcsarnokban a Kemplen Farkas találmányait és korát felőle kiállítás, melyet a Németországi Magyar Kulturális Évad keretében is bemutatnak júniustól augusztus végéig Kalsruhéban. A szervezők nagyítóval sem találtak olyan időpontot Ke
2007. március 28. szerda 21:15 - Hírextra
Eredetileg 2004-ben a tudós halálának 200. évfordulójára tervezték a kiállítást, ám csak mostanra sikerült összerakni ezt nagyszabású tárlatot.
Kempelen Farkas neve hallaltán a méltán híres sakkozó gép jut eszünkbe, ám annak ellenére, hogy a feltaláló leírásaiból és találmányaiból csupán töredékes emlékek maradtak fent, ám a legcsodálatosabb felfedezését, a beszélő gépet megőrizte az utókor. Ezt a Deutsches Múzeum jóvoltából láthatják is az érdeklődők a Műcsarnokban. A sakkozó gépet minidig is nyíltan szemfényvesztő trükknek nevezte Kempelen, míg a beszélő gépet a valódi kutatás valódi eredményének. Kora fonetikájának nyelvészetének legnagyob alakjává nőtte ki magát, és beszélőgélpével úttörömunkát végzett – mondta a Pont FM88.1 rádiónak Mélyi József, a kiálítás kurátora.
Kempelen Farkas hivatalnokként dolgozott Mária Terézia, majd II. József udvarában, mai szavakat használva a logisztikai menedzser titulus illene rá, illetve a problémamegoldó szerepkörébe helyezték. Logisztikai gondok pedig voltak: meg kellet bírkóznia például a Várszínház építésével, a Budai vár vízellátásának megoldásával, a Schönbrunni szökőkútrendszer kiépítésével, és a sóbányák igazgatása is az ő feladata volt.
A Műcsarnokban látható tárlat három részre osztható: az egyikben szigorúan vett történeti anyag látható, mely Kempelent és korát mutatja be, illetve van egy a találmányainak - a vakírógép, a beszélőgép és a sakkozógép - utóéletét követő rész, és egy harmadik etapban a kortárs művészek Kempelen inspirációjára készült munkái láthatók; ezek közt sok olyan van, mely közvetelnül erre a kiállításra készült.
Kempelen Farkas
Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. január 23. - Bécs, 1804. március 26.) magyar tudós, sokoldalú tehetség. Bécsben tanult jogot és filozófiát, majd ugyanitt tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1770 táján - elsőként a világon - beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban van. Tanulmánya az emberi beszédről a modern fonetikai kutatások megalapozója (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791.).
Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtató- és írógépet a vakok oktatásához és egy gőzgépet is készített. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt.
Kempelen Farkas nevéhez fűződik a getürkt szó, mely a német nyelvben ma „odacsalt”-at jelent, ennek eredete a „sakkozó” törökjére, az automata részét alkotó és a sakkfigurákat mozgató, törököt mintázó bábura vezethető vissza.
