Az MTI-t egy névtelenséget kérő kongresszusi forrás úgy tájékoztatta, hogy egyelőre nemcsak a két ház közötti egyeztetés keretét adó úgynevezett konferenciabizottság ülésének kezdete ismeretlen, még azt sem tudni, kik lesznek a tagjai. Így nehéz becslésekbe bocsátkozni arról, meddig tarthat a konszenzuskereső folyamat, illetve mennyi esély van arra, hogy a vízummentességi programról szóló cikkely bekerüljön a végső változatba.
Tekintettel arra, hogy a szóban forgó törvénycsomag - amely a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után alakult "9/11-es" bizottság végre nem hajtott biztonsági ajánlásainak megvalósításáról szól - rendkívül összetett, a képviselőház és a szenátus közötti egyeztetés, a két ház által külön-külön elfogadott, eltérő törvénytervezetek összehangolása hosszú heteket, de inkább hónapokat fog igénybe venni.
A két ház által összecsiszolt majdani végső törvényjavaslatból - miután az ismételt szavazáshoz időt talál a sűrű törvényhozási ütemtervet bonyolító kongresszus - korántsem biztos, hogy törvény válik, azt ugyanis még az elnöknek is alá kell írnia. George Bush pedig állítólag már most kifogásolja a törvénycsomag egy pontját, amely miatt az egész csomagra, benne az 501. szakasz is elnöki vétó várhat. Ha Bush mégis igent mond, akkor a törvény és az abban esetleg szereplő 501. bekezdés végrehajtásához további időre lesz szükség, ami után a vízummentességre áhító országok elérhetik céljukat.
Magyarországnak nem mindegy, hogy ha egyáltalán bekerül a törvénybe, akkor milyen formában fogadják el a vízummentes beutazás lehetőségének feltételeit rögzítő passzust.
Az említett belbiztonsági törvénycsomag képviselőházi változatában - amelyet az idén januárban összeült új összetételű kongresszus alsóháza a legelső törvényjavaslatként fogadott el - nem is szerepel a vízumprogram. A szenátus által 60-38 arányban, március 13-án elfogadott verzióban az 501. cikk rendelkezik "a vízummentességi program korszerűsítéséről".
A terjedelmes cikkely részletesen felsorolja mindazokat a biztonsági követelményeket, amelyeket a vízummentességre pályázó országoknak teljesíteniük kell: egyebek mellett okmánybiztonsági előírásokat, az ellopott és elveszett útlevelek bejelentésének kötelezettségét, információszolgáltatást az Amerikába utazókról és amerikai légi marsallok engedélyezését a repülőjáratokon.
A cikkely George Voinovich ohiói szenátor javaslatára került be a törvénycsomagba. A befolyásos politikus annak idején úgy nyilatkozott: az Egyesült Államoknak szoros kapcsolatot kell fenntartania azokkal a baráti államokkal, amelyek segítik Amerikát a terror elleni háborúban, és ez a gesztus növelni fogja az érintett országokban az Amerika iránti jó szándékot.
Csakhogy a cikkelybe - a vízummentességi kör kibővítését makacsul ellenző Dianne Feinstein kaliforniai szenátor módosító javaslata nyomán - bekerült az is, hogy az aspiráns országoknak a biztonsági követelményeken túl további feltételeket kell teljesíteniük. Az az ország kérelmezheti a vízummentességi státust, amelyik esetében a vízumkérelmek visszautasítási aránya a megelőző évben nem haladta meg a 10 százalékot, vagy a túltartózkodások aránya a megelőző évben nem volt magasabb egy kijelölt szintnél.
A vízummentes státusra vágyó országok közül csak egy-kettő tudja teljesíteni az első feltételt, Magyarország nem tartozik ezek közé, ugyanis a vízumelutasítási arány meghaladja a 10 százalékot. Annak megállapítására pedig, hogy egy ország állampolgárai közül mennyien tartózkodnak jogellenesen az Egyesült Államokban a vízumuk által engedélyezett tartózkodási időn túl, a törvényjavaslat szerint repülőtéri kiléptetési rendszert fognak életbe léptetni a külföldiek nem kevesebb mint 97 százalékának ellenőrzésére. A magyar érdeket az szolgálná - és ha majd ismert lesz a konferenciabizottság összetétele, akkor a magyar ügyért lobbizók nyilván ennek érdekében próbálnak majd nyomást gyakorolni a kongresszus tagjaira -, hogy a törvényből kikerüljön a 10 százalékos feltétel.
Dianne Feinstein szenátor már többször kifejezte aggodalmát a vízummentességi program feltételeinek tervezett lazítása miatt azután, hogy az elnök tavaly novemberben a tallinni NATO-csúcs alkalmából váratlanul bejelentette a program kibővítésének szándékát. A Fehér Ház, közelebbről a belbiztonsági minisztérium ugyanis olyan javaslatot dolgozott ki, és ezért lobbizik a kongresszusban, amelynek értelmében a vízummentességi programhoz való csatlakozás törvényben rögzített feltételét - a vízumkérelmekre vonatkozó maximális 3 százalékos elutasítási arányt, amely a többi jelentkező állam között Magyarország számára is elérhetetlen - megszüntetnék, illetve "rugalmasan" kezelnék cserébe azért, hogy az érintett országok a szigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelnek.
Feinstein, akinek a szenátus jogi bizottsága tagjaként jelentős befolyása van a tervezet alakulására, közölte, hogy nem támogatja a jelenleg 27 országot érintő program kiterjesztését. Érvelése szerint ez ugyanis megnövelné a biztonsági kockázatot, és lehetővé tenné, hogy potenciális terroristák jussanak az országba. A szenátor asszony rámutatott, hogy a vízummentességi programot kihasználva szállt fel az Egyesült Államokba tartó repülőgépre az azóta elítélt terrorista, Zacarias Moussaoui és a "cipőbombás" Richard Reid. Csak 2005 januárja és júniusa között az amerikai hatóságok 298 olyan hamis útlevelet koboztak el, amellyel a vízummentességet élvező országokból akartak beutazni Amerikába.
