Németország kancellárjaként utoljára tett washingtoni látogatásán Merkel asszony hitet tett a közös társadalmi berendezkedést szolgáló atlanti szövetség megőrzése mellett, ugyanakkor értésre adta, hogy országának a Kelethez fűződő gazdasági érdekeit nem rendeli alá az amerikai kívánalmaknak. Németország ragaszkodik az Északi Áramlat-2 gázvezeték felépítéséhez, és a Kínával kialakult erős kereskedelmi kapcsolatokhoz.
Merkel ügyesen kitért az elől a próbálkozás elől, amely arra irányult, hogy Németország válasszon Kelet és Nyugat közül. Megerősítette országa elkötelezettségét a nyugati szövetségi rendszer iránt, beleértve a Németországban állomásozó 36 ezer amerikai katona, az amerikai támaszpontok és nukleáris fegyverek további befogadását is, de „Nyitott Világ” (Open World) címen olyan amerikai-német nyilatkozatot írt alá Bidennel, amely tükrözi az ellentmondást elvek és gyakorlat között.
Nem osztják fel a világot
A dokumentum elutasítja a világ befolyási övezetekre osztását területek annektálásával vagy geopolitikai fegyverként használt energiahálózatokkal, digitális infrastruktúrákkal, határokon átnyúló elnyomással. Létfontosságúnak nevezi a hajózás és a légi forgalom szabadságát. “Minden nemzetnek szabadon kell meghatároznia politikai jövőjét külföldi beavatkozástól, kényszertől vagy külső hatalmak uralmától mentesen” – áll benne, figyelmen kívül hagyva a nyugati szövetség ezzel ellentétes magatartását.
Amerikai részről szerették volna agresszívebb magatartásra bírni Merkelt Kínával és Oroszországgal szemben. Hiszen nem nézik jó szemmel, hogy Kínával beruházási megállapodást akar kötni, Putyin orosz elnökkel EU-s csúcstalálkozóra hajlik, s Németország távol tartotta magát a NATO július 10-én véget ért Fekete-tengeri hadgyakorlatától. Inkább azt szeretnék, ha az emberi jogokra hivatkozva határozottabb diplomáciai lépéseket tenne a keleti nagyhatalmak növekvő nemzetközi befolyásának feltartóztatására.
Merkel ugyan biztosította Bident Németország demokrácia, szabadságjogok és emberi jogok iránti elkötelezettségéről, de azt is az amerikai elnök értésére adta, hogy országa nem a szembenállás fokozásának híve, hanem a kapcsolatépítésnek. Ez nem jelenti, hogy feladná demokratikus értékeit, és lemondana arról, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását másoktól is megkövetelje.
A Békekör tudósítója szerint az amerikai és a német álláspont főleg a jövő megítélésében különbözött egymástól: míg Biden a Kelet feltartóztatására vett irányt, a kancellári posztról szeptemberben leköszönő Merkel a Kelettel való kiegyezés felé. Nyitott kérdés, utódja követni fogja-e keletinyitás-politikáját.
