A  régészek Salamon palotájának nevezték el az épület maradványait, mert  noha nincs rá bizonyíték, hogy maga Salamon vagy más király megszállt  volna ebben az palotában, de Salamon a Biblia szerint hatalmas  építkezéseket folytatott Jeruzsálem mellett Hacorban, Meggidóban és  Gezerben is.
    A gezeri palota - akárcsak korábban a Hacorban, vagy  Meggidóban kiásott korabeli épület - nagy központi udvar köré épült. Az  ásatásokat vezető Steve Ortiz, a texasi Fort Worth Délkeleti Baptista  Teológiai Szeminárium Tandy Múzeumának kutatója (Tandy Museum of  Southwestern Baptist Theological Seminary of Fort Worth, Texas) a  Háárecnek elmondta, hogy az épület hatalmas méreteivel eltér egy  szokásos korabeli háztól. Emellett - ellentétben egy átlagos épülettel -  terméskő burkolta a falát, valamint a sarkokba hatalmas faragott  köveket raktak, amilyeneket csak palotáknál alkalmaztak.
    Gezer  városának története jóval a Salamon előtti korba nyúlik vissza. Ezt a  vidéket már az i. e. negyedik évezredben, a rézkőkorban is lakták, 3400  évvel ezelőtt kánaánita népek éltek a településen, melynek lakossága  szoros kapcsolatban állt a távoli egyiptomiakkal, amit egy, az előző  ásatási szezonban talált, III. Amenhotepet ábrázoló kártus, vagyis  hosszúkás keretes kép is bizonyít.
    Az egyiptomi írásos emlékek is  többször említik a várost: III. Thotmesz a karnaki templom falán  bemutatta elfoglalását, és az Amarna-táblák is legalább kilencszer írnak  róla. A régészeti leletek ezzel egybehangzóan jelzik, hogy az  egyiptomiak a települést feldúlták.  
    A Bibliai szerint Dávid király a filiszteusoktól foglalta el a várost. 
    A  bibliai szövegek történeti hitelességét alátámasztják  az egyik  rétegben talált kétszínű filiszteus kerámiatöredékek, melyeket az  amerikai régészcsoport tárt fel. Az archeológusok filiszteus eredetűnek  tartanak egy Gezerben talált hosszúnyakú, madárarcú nőalakot is, amely  egy égei-tengeri istennőt ábrázolhatott. 
    Hasonló kerámiaalakokra  bukkantak korábban Asdódban, Timnában, Ekrónban vagy Askelonban, más  filiszteus vidékeken végzett ásatásokon is. Ortiz szerint ugyanakkor az  is lehetséges, hogy kereskedés révén kerültek a filiszteus kerámiák a  kánaániták lakta Gezerbe, hiszen a város fontos kereskedelmi útvonalak  kereszteződésében állt. 
    Az újonnan felfedezett palota az  úgynevezett Salamon kaputól, egy már korábban feltárt, hatkamrás belső  kaputól nyugatra fekszik. A Salamon név a kapu esetében is megtévesztő  lehet, mivel kétséges, hogy maga a király járt-e valaha Gezerben.
    A  Biblia szerint egy egyiptomi uralkodó ajándékozta Gezer városát  hozományként Salamon feleségének (egyik asszonyának, hiszen a legenda  szerint hétszáz felesége és háromszáz ágyasa volt), a király  újjáépítette a várost. 
    A régészek szerint az ásatások döntő  bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a Biblia szövege történeti  tényekre épült, ugyanis a leletek alapján a kései vaskorban, Kr. e.  1200-1000-ben lerombolták a várost és a romokon egy új, erődítménnyel  védett, palotával ékesített várost építettek a Kr. e. 10. század második  felében, Salamon király korában.


