Modellmánia

"Betegségek ellenszere az infantilizmus". A csacsiságnak hangzó mondat igazságában nagyon is hisz a televíziós Wolf Géza, annál is inkább, mert nem ő találta ki, a szenvedélye mentségére, hanem egy orvos mondta neki, akit azzal a kérdéssel keresett fel, hogy normális dolog-e, ha valaki felnőtt létére rendőrautók modelljeinek gyűtésében leli örömét.

– A doki megnyugtatott. Szerint mindenfajta betegségnek, s persze a korai halálnak is hatékony ellenszere egy nagy adag infantilizmus. Nos, nekem az utóbbiból bőven jutott jutott, de elmondhatom, makkegészséges vagyok – büszkélkedik Wolf Géza.

Kamaszkora óta, immár 28 esztendeje gyűjti a rendőrautókat. Négyezer darabos kollekciója – e kategóriában – feltehetően a legnagyobb a világon.

A háromgyerekes apa hetven ország játék- és modellcégeivel folytat rendszeres levelezést. Ha egy új rendőarautó-modell megjelenik, már megy is a megrendelés.

– Gyakran járok a prágai, müncheni és bécsi börzékre, ahol negyven-ötven éves régiségekhez is hozzájutok. Ezek azonban nem olcsó dolgok. Egy-egy darab több tízezer forintba kerül.
– Ezek árából egy igazi, leselejtezett rendőrautót is vehetne…

– Akár hármat is. De engem csak a modellek izgatnak. Mániákus gyűjtő vagyok, az igaz, de semmiféle káros szenvedélyem nincs. Amit ilyesmire költenék, azt is a rendőrautókra tartalékolom.
– Meddig lehet ezt a gyűjteményt gyarapítani?
– Amíg a játékautók ki nem szorítanak a lakásból. Egy nagy szobát már majdnem megtöltöttek.
– Ekkora gyűjteményből akár múzeumot is nyithatna a rendőrautó-modelleknek.
– Van is ilyen tervem.
– Mi lesz, ha a gyerekei követelni fogják, hogy játszhassanak az autókkal?
– Ádám fiam nyolcéves, nagyon szeretne velük játszani, de ugyanaz vonatkozik rá, mint a krimikre: "Csak tizenhat éven felülieknek".
– Ha valaki meg akarná venni a gyűjteményét, mennyiért adná el?
– Ilyet kérdezni egy fanatikus gyűjtőtől! Nincs az a pénz!

K. Gy.