Több párizsi múzeumot zárva találtak a turisták, köztük a Musee d'Orsay-t és a Louvre nagy részét is. A párizsi opera törölte csütörtök esti előadását, mivel az energiaszektorban is sztrájkolnak.

A kormány közben közölte: nem hátrál vissza, átalakítja a nyugdíjrendszert, amelynek előnyeit több mint másfélmillió munkás élvezi, ők főleg az energiaszektorban és a közlekedésben dolgoznak. A szociális egyenlőség jegyében Nicolas Sarkozy francia elnök a munkában töltendő évek számát a jelenlegi 37 és félről 40-re akarja emelni, amely közelebb van a közszféra egyéb területein és a magánszférában dolgozókéhoz. Bizonyos vasúti munkások most akár már 50 éves korban teljes nyugdíjjal visszavonulhatnak.

A sztrájk Sarkozy hivatalba lépése óta a legnagyobb kihívás az elnök számára. Épp csütörtökön jelentette be az Elysée-palota, hogy az elnöki pár, Nicolas és Cecilia Sarkozy elváltak. A szocialisták kritizálták az Elysée-palotát, amiért Sarkozy válását épp a munkabeszüntetés kellős közepén jelentette be.

Most ötszázezren (közlekedési munkások, az energiaszektor dolgozói, halászok, bányászok és parlamenti képviselők) fizetnek a speciális nyugdíjkasszájába, viszont 1,1 millióan kapnak belőle ellátmányt, így ez évente a francia adófizetőknek 7 milliárd dollárjukba (nagyjából 1190 milliárd forintba) kerül.

A sztrájk társadalmi támogatottságát illetően a közvéleménykutatások adatai ellentmondóak: az egyik szerint a franciák 61 százaléka úgy véli: a munkabeszüntetés nem jogos. Egy másik felmérésből viszont az derül ki, hogy a franciák 54 százaléka üdvözli a megmozdulást.

Utoljára Alain Juppe francia miniszterelnök próbálta megváltoztatni a második világháború után létrehozott nyugdíjrendszert 1995-ben, de többhetes sztrájk után végül visszalépett ettől a tervétől.