2024. október 5. - Aurél
Küldő neve: Címzett neve:
Küldő e-mail: Címzett e-mail:
Üzenet (opcionális):

Képviselők főállásban

Gyurcsány Ferenc hétfőn hirdette ki hétpontos javaslatcsomagját a közélet tisztaságával kapcsolatban. Ennek része a főállású országgyűlési képviselőség visszaállítására tett javaslat, melyet a miniszterelnök képviselőtársai vegyes érzelmekkel fogadtak.
2007. október 3. szerda 17:20 - Mohai Szilvia
A szocialista frakcióból nem mindenki ért vele egyet, a SZDSZ pedig szintén csak részben támogatja a felvetést: azt jónak tartják, hogy parlamenti képviselő ne lehessen polgármester, azt viszont nem, hogy politikai munkássága mellett ne gyakorolhassa civil foglalkozását. Viszont mindegyikük úgy gondolja, hogy a részleteken még dolgozniuk kell.

Dr. Botka László
1973-ban február 21-én született Tiszaföldváron. 1997-ben Szegeden a JATE Állam- és Jogtudományi Karán jogászdiplomát szereztem, 2000-ben szakvizsgát tettem. 1994-ben Csongrád megye 3., szegedi választókerületében választottak meg parlamenti képviselőnek. Az 1994-1998-as ciklusban az Országos Külügyi Bizottságnak tagjaként dolgoztam. 1998. októbere óta a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke voltam. 1998. decemberében az MSZP szegedi, 2000. októberében megyei elnökének választottak. 2002.-ben újraválasztottak országgyűlési képviselőnek és Szeged polgármesterének. (www.mszp.hu)
Dr. Botka László MSZP-s parlamenti képviselő, szegedi polgármester és az MSZP Csongrád megyei Területi Szövetségének elnöke szerint - aki tehát személyesen is érintett a témában - az eddigi rendszer jól működik, ám, ha végül megszavazzák az új javaslatot, kész alkalmazkodni hozzá.

- Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi rendszer működőképes, hiszen jó egy településnek, hogyha a polgármestere országgyűlési képviselő; és a törvényhozásnak is jó, ha vannak polgármester tagjai. Ennek ellenére szerintem működhet egy újfajta modell is, amely összeférhetetlenséget állapít meg, és tiltja, hogy valaki egyszerre képviselő és önkormányzati tisztségviselő is legyen. A magam részéről én azt remélem, hogy a következő hetekben érdemi szakmai-politikai vita fog kialakulni a kérdésben. Ez a javaslat kétharmados; ez azt jelenti, hogy csak akkor lesz belőle törvény, ha a kormánypárt és az ellenzék is széleskörű politikai támogatással fogja fogadni az ötletet. Több olyan polgármester kollégát ismerek, akik nem országgyűlési képviselők, és ők is heti rendszerességgel Budapesten vannak, hiszen itt vannak a konferenciák, a tanácskozások, a megbeszélések és a minisztériumok, ahova minden polgármesternek be kell járni. A politikusok civil foglalkozását illetően úgy gondolom, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő, de végig kell gondolni, ki vállalná azt, hogy egy négyéves képviselőségért teljes egészében otthagyja a civil pályát. Szerintem itt alapvetően az a kérdés, hogy mi a társadalmi elvárás, és annak megfelelően széleskörű politikai konszenzust lehet-e kialakítani. Ha azt látom, hogy a parlamenti pártok - mind az ellenzék, mind a kormánypártok - kiállnak a javaslat mellett, és a lakosság és a társadalom nagy része is ugyanúgy gondolkodik a politikai összeférhetetlenséggel kapcsolatban, és megszavaznák a javaslatot, akkor én magam is megszavaznám.

Lakos Imre
1953-ban született Budapesten. Nős, felesége ügyvéd. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki, gazdasági mérnöki diplomát. 1991-től 1994-ig Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzatának alpolgármestere, 1995-től 1998-ig a Sportlétesítmények Rt. elnök-vezérigazgatója, 1998 és 2000 között az INTERINVENT 2000 Bt. Tulajdonos cégvezetője, majd 2000 és 2004 között annak elnöke volt. 2004-től a SEM IX. Városfejlesztő Rt. elnök-vezérigazgatója. 2002-től Budapest XI. kerületének alpolgármestere, fővárosi önkormányzati képviselő, 2006-tól parlamenti képviselő. 2006-tól a Költségvetési, pénzügyi és számviteli bizottság tagja. (www.szdsz.hu)
Lakos Imre SZDSZ-es képviselő szintén több politikai tisztséget lát el. Ő is úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer megfelelő; de a lényeg az, hogy az országgyűlési képviselői hivatás elismert legyen.

- Tizenhét év alatt kialakult egy rendszer, amihez érdemes hozzányúlni. Annak a híve vagyok, hogy a képviselői összeférhetetlenség köre szigorodjon, kibővüljön; tulajdonképpen, ha minden párt egyetért vele, azt is el tudom fogadni, hogy önkormányzati polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési elnökök adott esetben ne legyenek országgyűlési képviselők; ebben én nem látok semmilyen tragédiát. Ha ebbe az irányba haladunk, és közös egyetértés tud születni, akkor szerintem ez egy jó ötlet. Most ugye arról beszélnek, hogy mennyit keresnek a képviselők, mit számolnak el; meg kell adni a rangját a honatyáknak, az országgyűlési képviselői munkának, erre többféle módszer van. Ha valóba abban az irányba megyünk, hogy ezt a munkát anyagilag is, politikailag is és erkölcsileg is megbecsüljék, akkor egyetértek vele. Azt szeretném, ha ez egy elismert, megbecsült tevékenységnek számítana. Teljesen kizárni annak a lehetőségét, hogy a politikában tevékenykedők emellett civil foglalkozásukat is űzhessék, nem lehet. Ezt egy jól végiggondolt szabályzással meg lehet csinálni; önmagában az az egy rövid, tömör mondat, hogy „Csak parlamenti képviselők legyenek.”, nem kezelhető. Finomítani kell, tárgyalni kell erről a parlamentben ülő pártoknak; az öt párt egyetértésével lehet módosítani, hiszen sok apró részlete van. Azzal az iránnyal egyetértek, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy ez ne a sokadik mellékállása legyen valakinek; hanem egy tisztességes, megbecsült hivatás.

Dr. Hargitai János
1958. április 24-én született Mohácson. 1979-ben a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán tanítói diplomát szerzett, 1984-ben pedig a pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán elvégezte a történelem szakot. Tanulmányait a JPTE jogi karán fejezte be, ahol 1991-ben avatták doktorrá. Az 1985-ös tanácsi választásokon Nagynyárád tanácselnökévé választották. 1990-től 1994-ig Nagynyárád község polgármestere. Az 1998-as, a 2002-es és a 2006-os országgyűlési választásokon Mohácson egyéni mandátumot szerzett; a Költségvetési és pénzügyi állandó bizottság tagja. A 2006-os önkormányzati választásokon a Baranya Megyei Közgyűlés elnökévé választották. (www.kdnp.hu)
Dr. Hargitai János, KDNP-s képviselő szerint nem lehet komolyan venni Gyurcsány Ferenc javaslatát, mert itt valójában nem szakmai kérdésekről van szó, hanem arról, hogy „zűr van a házuk táján”, és ezt próbálják valahogy rendbehozni.

- Európában van ilyen gyakorlat is meg olyan is, de általában betöltenek más tisztséget is a képviselők. Ez a főállás-dolog elsősorban a polgármesterek esetében mérvadó. Az Antall-kormány idején ezek összeférhetetlen posztok voltak, és éppen a szocialisták tették őket összeférhetővé. Most, hogy nagy a zűr a házuk táján - és nem a polgármesterekkel van itt baj -, nyilván valamilyen látszattevékenységgel elő kellett jönniük. Véleményem szerint a polgármester a legkiszámíthatóbb politikus, hiszen ő tényleg elszámoltatható: ha a korrupció közelébe kerül, akkor repül. Hogy lobbizik a településért, az teljesen természetes. Ha vannak ma főállású politikusok, akkor azok pont a polgármesterek, akik képviselők is. Én nem abban gondolkodnék, hogy őket kiszedjük a rendszerből. Hozzáteszem, hogy néha nagyon nehéz ezeket a posztokat összeegyeztetni, tudom magamról is. Sokáig, több cikluson keresztül egy kis település polgármestere voltam, és csak-csak működött a dolog a képviselőséggel együtt. De a megyei közgyűlési elnöki poszt meg a képviselőség együtt, az már szétszakít.

Ennek ellenére azt mondom, hogy mindez csupán egy látszattevékenység, hiszen ha a polgármestert kitiltom a parlamentből, miért hagyom bent az orvost, az ügyvédet, és így tovább. Tehát, ha semmi mást nem csinálhat, mint hogy képviselőként tevékenykedik, nyilvánvalóan annak megfelelően kell megfizetni, hogy akarjon is képviselő lenni. Nem hiszem, hogy a polgármesterek azok, akik felborítják ezt a világot. A szocialistáknak egyébként a következőben kellene sokkal inkább gondolkodniuk: a korrupciós játéktér felvetődött, és azok a rendszerek, azok az ilyen fél-államinak gondolt rendszerek, melyeket egy párt mozgat, amit ők kiépítettek - három ilyen is van -, ennek a hálózatnak a működtetése harmincmilliárdjába kerül az országnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében embereket fizetnek meg azért, hogy a leendő csodálatos évtizedről beszéljenek. Van a vidéki irodák hálózata, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kistérségi rendszere. Ezekben a rendszerekben vetődtek fel problémák, hiszen ezek pártkatonák. Erre Gyurcsány előjön ezzel a látszattevékenységgel, hogy most itten megteremtjük a főállású képviselőséget, és akkor nagyon tiszta lesz a közélet.

Heves vita a hét pont körül
Heves vita volt az MSZP parlamenti frakciójának kedd esti ülésén, ahol a miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket a közélet tisztaságával kapcsolatos hétpontos javaslatcsomagjáról - mondta az ötórás tanácskozást követően Lendvai Ildikó frakcióvezető. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem híve a félmegoldásoknak, csak az egész átalakításának.
A miniszterelnök elismerte, hogy korrupció visszaszorításában és a közélet tisztaságában csak "hosszan és szenvedélyesen" vitázva lehet átalakításokat elérni. A kormányfő szerint a frakció egyetértett a kezdeményezésével.
Gyurcsány Ferenc hétfőn hirdette ki hétpontos javaslatcsomagját a korrupció visszaszorítása, valamint a politika átláthatósága és tisztasága érdekében. Javaslatai között szerepel új párt- és kampányfinanszírozási törvény megalkotása, a főállású parlamenti képviselőség visszaállítása, a képviselői költségtérítésnél szigorúbb szabályok bevezetése, az ifjúsági szervezetek finanszírozásának szigorú szabályozása, Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényének elkészítése, a civil szervezetek elválasztása a pártpolitikától és a vagyonosodási vizsgálatok szélesítése. (Forrás: FH)
Semmi másnak nem tekintem ezt az egészet, mint egy kommunikációs játéknak: addig sem arról beszélnek, hogy mi folyik az országban. El tudja hitetni a közvéleménnyel, hogy a Zuschlag-ügy kapcsán ő itt megint megtisztul. Ez ugyanaz a taktika, amit az őszödi beszéd után csinált. Kiborult a bili, és akkor őszödöt el kellett úgy adni, mintha ő akarná megtisztítani a közéletet. Nem hiszek abban, hogy ők ezt komolyan gondolják; a polgármesterek ügyével kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy nem jó, ha kikerülnek a parlamentből. Komoly polgármesteri és megyei elnöki posztot betölteni tényleg időigényes, de összeegyeztethető a képviselői tevékenységgel. Jogi gondot nem látok az egészben; sőt, kívánatosnak tartom, hogy a polgármesterek ott legyenek, ahol a dolgok történnek, főleg ebben a mai rendszerben, ahol mindenhonnan ki vagyunk rekesztve.

Ma a választott önkormányzati tisztségviselő semmilyen pénzelosztási rendszerben nincsen ott - látszatra ott vagyunk, gondolok itt a regionális fejlesztési tanácsokra -: mi, választott vezetők csak virágnak vagyunk odatéve. Semmi súlyunk nincs, kisebbségben vagyunk, és az előbb említett regionális fejlesztési tanácsok gyakorlatilag a kormány megbízottain keresztül azt csinál, amit akar. Így szétválasztani az önkormányzat és az országgyűlés világát én nem tartanám helyesnek. Azért hívom ezt látszattevékenységnek, mert az egész mögött egy kommunikációs offenzíva elindítása áll; komoly tartalma nincs. Leginkább a saját polgármestereivel lesz baja Gyurcsánynak, mikor majd le kell nyomniuk a torkán ezt, még akkor is, ha most sok önkormányzati pozíciót veszítettek. Tehát, én igazából nem is foglalkozom ezzel, mert nem komoly az egész. Megint csak egy kommunikációs blöff, amiről szó van.

Felhívtam egy Fideszes képviselőt is, hogy kifejtse a véleményét a javaslatról; de ő nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, a párt hivatalos nyilatkozatából majd mindent megtudhatunk.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását