A nyolc állam, illetve kormányfő elfogadta, hogy az ENSZ keretében tárgyalásokat kezdenek a lejáró kiotói jegyzőkönyv helyébe lépő egyezményről.

Merkel elismerte, hogy a megállapodás csak kompromisszum. Németország eredetileg olyan megállapodást akart elérni a G-8 csúcson, hogy a 8 vezető ország 2050-re 50 százalékkal csökkentse széndioxid-kibocsátását. Az Egyesült Államok ellenezte, hogy bármilyen számszerű konkrét vállalást határozzanak el.

Merkel a megegyezést nagy sikernek minősítette.

A G-8 csúcs nyugati részvevői csütörtökön zárták soraikat Oroszországgal szemben. George Bush amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök kemény szavakkal üzentek Moszkvának a Vlagyimir Putyin orosz államfővel esedékes kétoldali találkozójuk előtt. Az oroszok sem maradtak adósok.

Bush az amerikai-orosz kétoldalú tárgyalás előtt újságíróknak nyilatkozva kifogásolta Putyinnak az amerikai rakétavédelmi program miatti dühét. "Nem kellene túlzásba vinni a panaszkodást" a rakétavédelmi tervvel kapcsolatban, fogalmazott Bush.

Blair, Bush közeli szövetségese a G-8 csúcs előestéjén figyelmeztette Moszkvát, hogy a befektetők kerülni fogják Oroszországot, ha az nem hajlandó elismerni a közös európai értékeket.

Ezt csütörtökön azzal söpörte félre Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes, hogy "az üzleti élet aligha fog hallgatni az ilyen érzelmileg túlfűtött szavakra, főleg, amikor azokat olyasvalaki mondja, aki végül is már csak ex-kormányfő".

Blair június 27-én távozik hivatalából 10 évi miniszterelnökösködés után.

Putyinnak az új francia elnökkel, Nicolas Sarkozyval való találkozója sem ígérkezik könnyűnek. Sarkozy magyar apja a Vörös Hadsereg elől menekült el Magyarországról. Az új francia elnök állítólag hűvösebben viszonyul Putyinhoz, mint elődje, Jacques Chirac. Májusban, amikor Sarkozy megnyerte a választást, Putyin szembetűnően későn, csak 48 órával múltán gratulált neki.

A nagy összeveszés után aztán Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök csütörtökön tárgyalást kezdett az amerikai rakétaelhárító rendszerről, amelyről hosszú ideje éles vita van a két ország között.

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy Közép-Európára is kiterjeszti a rakétavédelmi rendszerét, ami feldühítette Moszkvát. Bush azzal vádolja Putyint, hogy vissza akarja vonni a demokratikus reformokat.

Mindezt a rossz szájízt oldotta Putyin javaslata: közös rakétaelhárító radarbázist hozna létre Oroszország az Egyesült Államokkal. Az amerikai elnök azt mondta: Putyin ajánlata érdekes.

Oroszország tervei szerint a két nagyhatalom az azerbajdzsáni Gabalába építené meg a lokátort. Putyin szerint ha Washington rábólint az ötletre, akkor nem kell Közép-Európába radarállomást telepíteni.
Az orosz elnök több érvet is felsorolt a közös rakétavédelmi rendszer mellett. Szerinte az Azerbajdzsánból megsemmisített ellenséges rakéták az óceánba zuhannának, míg a csehországi és lengyelországi bázisról hatástalanított rakéták maradványai szárazföldre esnének.

Putyin már beszélt az azeri elnökkel, aki beleegyezett abba, hogy országa területén épüljön fel az amerikai-orosz rakétaelhárító rendszer. Bush egyelőre csak szűkszavúan kommentálta a javaslatot. Az amerikai elnök érdekesnek minősítette az orosz felvetést és arra kérte szakértőit, hogy tanulmányozzák az ötletet.

A Csehországba és Lengyelországba tervezett amerika rakétaelhárító rendszer miatt az orosz-amerikai viszony ma már a hidegháborús időkre emlékeztet. Oroszország többször is élesen bírálta az Egyesült Államokat. Putyin korábban azt mondta, ha felépül a rendszer, Moszkva rakétáinak egy részét európai célpontokra irányítja .

A Vlagyimir Putyin orosz államfő által csütörtökön közös orosz-amerikai radarbázis számára felajánlott gabalai támaszpont a Kaukázusban fekvő Azerbajdzsán északi, hegyes területén található.Azerbajdzsán 1991 előtt a Szovjetuinió egyik köztársasága volt, az ország Oroszország és Irán között húzódik.

A gabalai radarállomás egy 15 emelet magas épület, a benne elhelyezett radar hatótávolsága 6 ezer kilométer. Így látni képes a Közel-Keletet, a Távol-Keletet és Afrika egy részét. Ezt mondta róla 2006 januárjában Szergej Ivanov akkori orosz védelmi miniszter.

A gabalai radarállomást 1984-ben helyezték üzembe a Szovjetunió rakétaelhárító rendszerének előrejelző részeként.

Oroszország most évi 7 millió dollárért bérli a radarállomást Azerbajdzsántól. A bérleti szerződést 2002-ben írták alá, 10 évre szól. A szerződés értelmében Moszkva a radarállomással szerzett adatok egy részét megosztja Azerbajdzsánnal.