Írásukban felpanaszolták, hogy Törökországban "az utóbbi időben észrevehetően fokozódtak bizonyos körök arra irányuló törekvései, hogy aláássák a köztársaság alapjait, mindenekelőtt a világiságot". A közleményben a "reakciós" tevékenység példájaként hozták föl három keresztény hittérítő múlt heti kelet-törökországi kivégzésszerű meggyilkolását, amely tett letartóztatásba helyezett gyanúsítottjai a török tömegtájékoztatásban megjelent értesülések szerint iszlamisták.

A törökországi világi elit - tábornokok, főbírák, valamint az ellenzéki pártok vezetői - attól tartanak, hogy Abdullah Gül külügyminiszter - valamikori iszlamista -, a kormányzó iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elnökjelöltje megválasztása esetén megkísérli majd elmosni a politika és vallás közötti szigorú határvonalat.

Törökországban a hadsereg tíz éve eltávolította az akkor hivatalban lévő - Gült is a tagjai között tudó - kormányt, mert a katonai vezetők úgy ítélték meg, a kabinet politikája túlságosan is iszlámbarát. Az elnökjelölt-külügyminiszter azt mondja, nézetei azóta megváltoztak, ma már konzervatív demokratának tekinti magát. Gül elnökké választásáról pénteken szavazott első körben az ankarai parlament, az 56 éves politikus az első fordulójában nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatottságot.

Az elnökválasztás második fordulóját szerdán tartják, akkor is kétharmados többség kellene az elnökké választáshoz; Gült a várakozások szerint csak a május 9-én esedékes harmadik fordulóban választják államfővé, mert akkor már elég az 550 parlamenti képviselő egyszerű többségének a támogatása is.