Az áldozatok többsége diák. George Bush amerikai elnököt "elborzasztotta" a bűntett a Fehér Ház szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A merénylő, akinek a személyazonosságát eddig nem sikerült megállapítani, s egyelőre az indítékai sem ismertek, helyi idő szerint reggel negyed nyolckor kezdett lövöldözni a campus 900 fős kollégiumában - itt egy ember vesztette életét -, majd az ámokfutást két órával később az egyik előadóteremnél folytatta az egyetem területének a másik végén.

A lövöldözés hírére lezárták a Washingtontól 400 kilométernyire délnyugatra fekvő campus bejáratait, s a diákoknak azt tanácsolták, hogy zárkózzanak be, és ne menjenek az ablakok közelébe. Később az egyetem bejelentette a campus fokozatos kiürítését. A virginai műszaki egyetemen, amelynek több mint 25 ezer hallgatója van, ebben a hónapban két bombariadó is volt, de nem lehet tudni, hogy ezeknek van-e bármilyen köze az ámokfutáshoz.

Amerikai tévécsatornákon megszólaló szemtanúk azt mondták, több tucatnyi lövést hallottak. Mint felidézték, az épületekben pánik tört ki. Többen úgy szenvedtek sebesülést, hogy menekülés közben kivetették magukat az ablakon. Ez volt a legsúlyosabb egyetemi lövöldözés az Egyesült Államokban: az eddigi legtöbb halálos áldozattal egy képzett mesterlövész ámokfutása járt.

A férfi - bizonyos Charles Whitman - 1966 augusztusában 15 emberrel végzett Austinban, a Texas egyetemen. A hatóságok egy éven belül immár második alkalommal kényszerültek bezárni lövöldözés miatt a Virginia állam délnyugati csücskében fekvő egyetemet. Tavaly augusztusban az egyetem közelében egy szökött fogoly elfogására indított hajtóvadászat közben egy kórházi őr és a helyettes seriff vesztette életét, s ezért a tanév első napjának órái elmaradtak.