A kutatók a koponya vizsgálata alapján arra jutottak, hogy a floresi embernek olyan cizellált agyszerkezete volt, amely kis testalkatához képest szokatlanul nagy intelligenciát biztosított számára. A lény elég okos volt ahhoz, hogy szerszámokat készítsen és használjon, adta hírül az InfoRádió.
"Teljesen egyértelmű a kép. Úgy érezzük, hogy cáfoltuk azokat a feltételezéseket, miszerint a hobbit microcapháliás lett volna" - jelentette ki a kutatást vezető Dean Falk, a floridai állami egyetem professzora.
A floresi leletek megtalálása után sokan vélték úgy, hogy a floresi ember nem külön faj, hanem egy kisfejűségben szenvedő homo sapiens. (A microcephália ugyanis kis agy- és testméretet okoz.)
A floresi ember agytérfogata 417 köbcentiméter, harmada egy felnőtt homo sapiens-ének. A szkeptikus tudósok úgy vélik, hogy ilyen kis aggyal nem lehet olyan összetett cselekvéseket végezni, mint a szerszámkészítés- és használat.
Dean Falk kutatócsoportja a hobbit koponyaüregét 10 egészséges és 9 microcepháliás felnőttével hasonlította össze. Az agy számítógépes rekonstrukcióját is magába foglaló vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a floresi ember agya elérte egészséges kiterjedését.
A kutatók az agy négy olyan szokatlan vonását is azonosították, amely alapján egyértelművé vált számukra, hogy külön emberfajról van szó, ezért el is nevezték Homo floresiensis-nek.
Az adatok azt sugallják, hogy a kis méretű emberfaj több tízezer éven keresztül létezett Floresen, és mintegy 13 ezer évvel ezelőtt halt ki egy nagy vulkánkitörés után.
