Fogolycserében megállapodott Ukrajna és Oroszország, de béke még sehol

Kézzelfogható eredmény nélkül zárult az ukrán és az orosz küldöttség kétnapos, amerikai közvetítéssel zajló tárgyalása Abu-Dzabiban. A felek ugyanakkor elvi megállapodásra jutottak egy nagyszabású fogolycseréről, miközben Donald Trump különmegbízottai csütörtökön már Moszkvába utaznak, hogy Vlagyimir Putyinnal egyeztessenek.

A kilenc hónap után újra közvetlenül tárgyaló ukrán és orosz delegáció legfontosabb eredménye egy nagyszabású fogolycsere előkészítése lett. Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szerdán Abu-Dzabiban jelentette be, hogy a felek megállapodtak a hadifoglyok jelentős számú szabadon bocsátásáról. A pontos létszámot csütörtökön véglegesíthetik.

Az ukrán tárgyalódelegációt vezető Rusztem Umerov és orosz tárgyalópartnere, Vlagyimir Megyinszkij egyaránt megerősítette a megállapodás hírét, a részletekről azonban egyelőre nem közöltek információkat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden arról beszélt, hogy a tárgyalásokon mindkét oldalról ezer, de akár 1500 hadifogoly cseréje is szóba került.

A fogolycsere az egyetlen kézzelfogható eredmény

A megállapodás azért is jelentős, mert a két ország közötti közvetlen egyeztetések legutóbbi, februári genfi fordulója sem hozott áttörést. A felek 2025 májusában, az isztambuli tárgyalásokon szintén megállapodtak ezer-ezer hadifogoly kicseréléséről, miközben a tűzszünet kérdésében akkor sem jutottak közös nevezőre.

A mostani abu-dzabi egyeztetéseken sem sikerült előrelépni a háború lezárásának legfontosabb kérdéseiben. Moszkva továbbra is azt követeli, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donbasz keleti részének azon területeiről is, amelyeket jelenleg még ellenőrzése alatt tart. Zelenszkij ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a területi kérdésekről a két ország vezetőjének kell döntenie.

Oroszország az azonnali tűzszünetet is elutasítja, és a harcok beszüntetése előtt átfogó biztonsági megállapodásokat követel.

Az Euronews kérdésére, hogy mikor kerülhet sor egy Putyin és Zelenszkij közötti személyes találkozóra, Kushner úgy fogalmazott: „Még egy kicsit dolgoznunk kell azért, hogy eljussunk odáig, és egy sziklát próbálunk felfelé tolni a hegyen.”

Az amerikai különmegbízott szerint az orosz fél úgy látja, hogy egy vezetői találkozó előtt további előrelépésre van szükség. Hozzátette, hogy a két elnök között nyilvánvalóan nincs meg a bizalom, ugyanakkor a végső döntések meghozatalához elengedhetetlen lenne a személyes egyeztetésük.

Putyinnal folytatják az amerikaiak, Európa is szerepet kér

Kushner bejelentette, hogy ő és Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Moszkvába utazik, ahol Vlagyimir Putyinnal találkoznak. Ezt követően Dublinba mennek, hogy Zelenszkijjel is tárgyaljanak.

Az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij pártjának frakcióvezetőjeként tevékenykedő, a tárgyalódelegációban is részt vevő Davyd Arahamija az egyik legnehezebb egyeztetésnek nevezte az abu-dzabi fordulót. Szerinte az orosz küldöttség különösen szigorú utasításokkal érkezett Moszkvából. Ugyanakkor méltatta az amerikai delegáció munkáját, amelynek elmondása szerint sikerült előmozdítania a megbeszéléseket azzal, hogy a két ország háború utáni jövőjére összpontosított.

Arahamija újabb tárgyalási forduló mielőbbi összehívását sürgette, és reményét fejezte ki, hogy még az új év előtt sikerülhet megoldást találni.

Az európai országok képviselői Abu-Dzabiban jelen voltak, de a háromoldalú tárgyalásokon nem vehettek részt. Külön egyeztetéseket folytattak az ukrán és az amerikai tisztviselőkkel. Az orosz delegáció vezetője, Megyinszkij azt mondta, hogy nem tárgyaltak az európai képviselőkkel, és azt is megkérdőjelezte, milyen minőségben vannak jelen.

Zelenszkij a koppenhágai látogatása során arról beszélt, hogy telefonon tájékoztatták a tárgyalások eredményéről. Az ukrán elnök szerint a biztonsági garanciák kérdése is napirenden volt, és hangsúlyozta: a legfontosabb első lépés a háború befejezése és Ukrajna biztonságának garantálása.

Washington ugyanakkor jelezte, hogy a későbbi tárgyalásokba az európai országokat is be kell vonni, különösen akkor, amikor a kontinens jövőbeni biztonsági rendszeréről lesz szó.