Gondolataink
Egymás után buknak el a populista autoriterek – Trumpra is ez vár?
Az elmúlt hónapok választási eredményei több országban is kihívás elé állították Donald Trump politikai szövetségeseit. Magyarországon Orbán Viktor, Szerbiában Aleksandar Vučić körül alakult ki politikai fordulat, Brazíliában pedig Luiz Inácio Lula da Silva győzelmével a Bolsonaro család nem tudta visszaszerezni az elnöki hatalmat.
A nemzetközi fejlemények azt mutatják, hogy a Trumpéhoz hasonló politikai szövetségek nem jelentenek automatikus választási előnyt.
Szerbiában a diákmozgalom, Brazíliában Lula győzte le Trump szövetségeseit
A legfrissebb fordulat Szerbiában következett be: az október 25-i parlamenti választáson az Aleksandar Vučić politikai rendszerével szemben fellépő, diákok által támogatott Student List győzött. A Reuters beszámolója szerint a mozgalom 135–140 mandátumra számíthatott a 250 fős parlamentben, míg Vučić Szerb Haladó Pártja körülbelül 105 helyet szerezhetett. Az elnök elismerte vereségét, ezzel lezárulhat a szerb politikát több mint egy évtizede meghatározó korszak.
A fordulat hátterében közel két éve tartó, korrupcióellenes diáktüntetések álltak. A tiltakozások azt követően erősödtek fel, hogy 2024-ben Újvidéken egy vasútállomás előtetőjének leomlása 16 ember halálát okozta. A demonstrálók a felelősségre vonást és az átláthatóbb kormányzást követelték. A mozgalom idővel a kormányzattal elégedetlen társadalmi csoportok szélesebb körét is megszólította.
Vučić Donald Trump politikai szövetségeseként a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó, erős vezetőre építő politikai irányzat egyik európai képviselője volt. Veresége ugyanakkor önmagában még nem garantálja, hogy Szerbiában gyorsan megszilárdul a jogállamiság és visszaszorul a korrupció: az új parlamenti többségnek a kormányzásban is bizonyítania kell.
Orbán után Vučić, Brazíliában pedig a Bolsonaro család bukott el
A szerbiai eredmény előtt, 2026 áprilisában Magyarországon is jelentős politikai változás történt: a Tisza Párt győzelmével véget ért a Fidesz–KDNP 16 éves kormányzása. Orbán Viktor szintén Trump politikai partnerei közé tartozott, így a magyar választási eredmény a nemzetközi szövetségi rendszer szempontjából is figyelemre méltó. A Tisza Párt 141 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben, míg a Fidesz–KDNP 52 helyhez jutott.
Brazíliában október 25-én újabb, szoros küzdelemben maradt alul Trump egyik fontos politikai szövetségesének családja. Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő elnök a szavazatok 51,79 százalékával újabb mandátumot szerzett, míg ellenfele, Flávio Bolsonaro, a korábbi elnök, Jair Bolsonaro fia 48,21 százalékot kapott. A választás különösen jelentős, mert Jair Bolsonaro korábban megpróbálta megakadályozni a 2022-es választási veresége utáni hatalomváltást.
A brazil eredmény egyben történelmi fordulat is: Lula negyedik elnöki ciklusát kezdheti meg, miközben a baloldali jelölt győzelme megszakította a térség jobboldali vezetőinek egymást követő választási sikereit.
A három ország példája arra utal, hogy a Trump szövetségesei közötti politikai együttműködés és a hasonló vezetői stílus nem feltétlenül biztosít tartós választói támogatást. A korrupcióval kapcsolatos elégedetlenség, a kormányzati teljesítmény megítélése és a változás iránti igény egyaránt meghatározó szerepet játszhat a választásokon. Az amerikai félidős választások eredménye ettől különálló kérdés, de a nemzetközi fejlemények megmutatják: a Trump köré szerveződő politikai hálózat támogatottsága országonként eltérően alakulhat.