Külföld
Öt fronton indul harc Elon Musk Starlink-birodalma ellen Európában
Az Európai Unió saját műholdas hálózattal, a frekvenciák szabályozásával és új jogszabályokkal csökkentené Elon Musk Starlink szolgáltatásától való függőségét. Az ukrajnai háború ismét rámutatott, milyen kockázatokkal járhat, ha egy ország kritikus kommunikációs rendszere egyetlen amerikai vállalattól függ.
Az Európai Unió legalább öt területen igyekszik mérsékelni a Starlink meghatározó szerepét a műholdas kommunikációban. Brüsszel célja nemcsak az európai technológiai vállalatok megerősítése, hanem a stratégiai önállóság növelése is. A kérdés különösen sürgetővé vált, miután a Starlink ukrajnai katonai használatának korlátozása nehézségeket okozott az orosz támadások elleni védekezésben.
Aura Salla finn európai parlamenti képviselő szerint Ukrajna függősége megmutatja, mennyire sebezhetővé válhat az európai védelem, ha amerikai technológiákra támaszkodik. A politikus úgy véli, Európának mielőbb csökkentenie kell a veszélyes technológiai függőségeit.
Európai műholdas óriás és saját frekvenciák
Az első lépés egy európai versenytárs létrehozása lehet. Az Airbus, az olasz Leonardo és a francia Thales műholdas és űripari tevékenységeinek egyesítésével egy Bromo kódnevű vállalkozás jöhet létre, amely a SpaceX és a Starlink kihívójává válhat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a kezdeményezést, amely szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa meghatározó szereplő legyen a jövő űrgazdaságában. A megállapodás azonban még versenyjogi vizsgálat előtt áll, és az új vállalatnak évekbe telhet, mire felveheti a versenyt a SpaceX méretével és technológiai képességeivel.
A második front a műholdas kommunikációhoz szükséges rádiófrekvenciák elosztása. Az Európai Bizottság olyan szabályozáson dolgozik, amely a frekvenciák egy részét európai szereplők számára tartaná fenn. Ezek a sávok lehetővé tehetik, hogy a műholdak közvetlenül a mobiltelefonokkal kommunikáljanak, földi adótornyok nélkül.
A SpaceX szerint a javaslat veszélyeztetheti az európai közvetlen műholdas mobilkapcsolatot, és más rendszerekkel való interferenciát is okozhat, akár a segélyszolgálatok kommunikációjában. Az uniós kormányok ugyanakkor a helyi távközlési vállalatok hozzáférését szeretnék megkönnyíteni a frekvenciákhoz.
A harmadik kezdeményezés a 348 műholdból álló IRIS² hálózat kiépítése. A rendszer biztonságos kormányzati kommunikációt és szélessávú internetet biztosítana, különösen a távoli térségekben. A projekt azonban jelentős késésben van: az első műholdak felbocsátását 2029-re, a kezdeti szolgáltatások elindítását legkorábban 2030-ra tervezik. Eközben a Starlink már több mint tízezer műholddal rendelkezik a világűrben.
Ukrajna és a jogi szigorítások is a stratégia részei
A negyedik front Ukrajna műholdas kommunikációjának biztosítása. Az ukrán erők a Starlink sebességkorlátozásai miatt nehezebben tudták végrehajtani egyes drónműveleteiket. A szolgáltatás helyreállítása után Elon Musk azt állította, hogy Kijev támadó drónok irányítására használja a rendszert, megsértve a szolgáltatási feltételeket.
Brüsszel ezért egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy hozzáférést biztosítson Ukrajnának a több uniós ország együttműködésével működő Govsatcom rendszerhez. A 2026-ban elindított szolgáltatás átmeneti megoldást jelenthet az IRIS² elkészültéig, bár képességei nem érik el a Starlink szintjét. Az Európai Bizottság és Kijev tárgyalásai egyelőre nem hoztak áttörést.
Az ötödik eszköz a szabályozás szigorítása. Az uniós jogalkotók olyan távközlési és űripari szabályokon dolgoznak, amelyek ellátásilánc-biztonsági, adatmegőrzési, kiberbiztonsági és környezetvédelmi követelményeket írhatnak elő a Starlink számára is. A tervezett űrtörvény a műholdak által okozott űrszemét kezelésére is új előírásokat vezetne be.
Az amerikai kormányzat élesen bírálta a terveket. Az amerikai külügyminisztérium szerint a szabályozás elfogadhatatlan terheket róhat az amerikai vállalatokra, Brendan Carr, az amerikai kommunikációs szabályozó hatóság vezetője pedig azzal fenyegetett, hogy Washington korlátozásokkal válaszolhat, ha az EU hátrányosan kezeli az amerikai szolgáltatókat.
A brüsszeli kezdeményezések tehát nemcsak technológiai és gazdasági kérdésekről szólnak: az európai műholdas infrastruktúra jövője az EU és az Egyesült Államok közötti szabályozási viták egyik újabb ütközőpontjává is válhat.
Kép: By Duncan.Hull – Debbie Rowe, Photographer /Wikimedia Commons
Forrás: Politico