Izraelben Orbán haverja és vallási fanatikusok állnak szemben a fejlődéssel, megbékéléssel

Izrael történetének egyik legfontosabb választása kezdődött meg, amely nemcsak Benjamin Netanjahu politikai jövőjéről, hanem az ország biztonságpolitikájának és belpolitikai irányvonalának alakulásáról is dönthet. A pénteken közzétett közvélemény-kutatások szerint a hivatalban lévő miniszterelnök és kihívója, Gadi Eisenkot fej fej mellett halad, miközben egyikük szövetségi rendszere sem szerezheti meg a kormányalakításhoz szükséges 61 parlamenti mandátumot.

A kampány középpontjában a biztonság kérdése áll. Az ellenzék Netanjahut teszi felelőssé a 2023. október 7-i, példátlan biztonsági kudarcért, amikor a Hamász vezette támadásban közel 1200 ember halt meg, 251 embert pedig a Gázai övezetbe hurcoltak túszként. Az ellenzéki pártok független vizsgálóbizottság felállítását követelik, Netanjahu azonban régóta ellenzi ezt, mert álláspontja szerint a testület elfogult lenne vele szemben.

A miniszterelnök ezzel szemben a biztonság garantálójaként igyekszik megjelenni, és a közel-keleti konfliktusokban elért eredményeire, valamint Donald Trump amerikai elnökkel ápolt kapcsolatára hivatkozik.

Jobboldali szövetségesekkel maradhatna hatalmon Netanjahu

Eisenkot az újonnan létrehozott Jásár párt vezetőjeként az úgynevezett változást akaró blokk meghatározó szereplője. A szövetségben egymástól ideológiailag eltérő pártok sorakoznak fel, amelyeket elsősorban Netanjahu leváltásának szándéka köt össze.

A táborhoz tartozik Naftali Bennett volt miniszterelnök, Avigdor Lieberman jobboldali politikus és Jáir Golan baloldali kötődésű egykori tábornok is. A különbségek azonban komoly akadályt jelenthetnek a választás utáni együttműködésben.

Netanjahu hatalmon maradása ismét a szélsőjobboldali és ultraortodox pártok támogatásától függhet. Jelenlegi koalíciója Izrael történetének egyik legjobboldalibb kormányát alkotja. A politikai képletet tovább bonyolítja az arab pártok jelenléte: Izrael lakosságának mintegy ötöde arab, az őket képviselő politikai erők pedig szoros eredmény esetén akár a mérleg nyelvévé is válhatnak. A meghatározó zsidó pártok többsége azonban kizárta az együttműködést velük.

Az ellenzék a demokratikus intézmények helyzetét is bírálja. Netanjahu korrupciós ügyben zajló bírósági eljárással néz szembe, a vádakat tagadja, emellett továbbra is vitatott igazságügyi reformokat szorgalmaz. Ezek korábban tömegtüntetéseket váltottak ki az országban.

A kampány utolsó napjaiban az iráni konfliktus is előtérbe került. A CNN és az izraeli 12-es csatorna beszámolói szerint Netanjahu újabb katonai csapások lehetőségét vetette fel Irán ellen, de az izraeli katonai vezetés, illetve Donald Trump részéről ellenállásba ütközött. Netanjahu mindkét beszámolót tagadta. A miniszterelnök egy mesterséges intelligenciával készített, Tel-Avivra zuhanó atomrobbanást ábrázoló képpel is kampányolt, arra figyelmeztetve, hogy csak ő képes megvédeni Izraelt egy esetleges iráni atomfegyverrel szemben. Eisenkot ezt hisztérikusnak nevezte.

A katonai szolgálat és a gázai háború is megosztja az országot

A választás egyik legélesebb belpolitikai vitája a katonai szolgálat kérdése. A kormány nem hajtotta végre következetesen a legfelsőbb bíróság döntését, amely alapján a teljes idejű vallási tanulmányokat folytató ultraortodox zsidó férfiakra is kiterjedne a sorozás. A kérdés különösen érzékeny, miközben izraeliek ezreit hívták be a legutóbbi háborúk során. Netanjahu két ultraortodox párttal kormányoz együtt, amelyek támogatják a sorozás elleni tiltakozásokat.

Gadi Eisenkot a Gázai övezet ügyében sem képvisel gyökeresen eltérő álláspontot a miniszterelnöktől. Ígérete szerint 18 hónapon belül megszüntetné a Hamász uralmát, akár egy amerikai vezetésű béketervvel, akár katonai eszközökkel. A tavaly megkötött tűzszünet ellenére Izrael továbbra is szinte naponta hajt végre csapásokat a Gázai övezetben, arra hivatkozva, hogy a Hamász célpontjait támadja. A gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a háború kezdete óta több mint 74 ezren haltak meg; ezeket az adatokat az ENSZ megbízhatónak tekinti.

Eisenkot támogatja az izraeli telepek jelentős részének fennmaradását a megszállt Ciszjordániában, ugyanakkor fellépne a szélsőséges telepesek erőszakos cselekményei ellen. A palesztinok számára bizonyos fokú önállóságot is elképzelhetőnek tart, de izraeli biztonsági ellenőrzés mellett. A kétállami megoldás, vagyis egy független palesztin állam békés együttélése Izraellel, mára szinte teljesen eltűnt az izraeli politikai fősodorból.

A választás eredményét kedden este kezdik előre jelezni az exit pollok, a végleges kép azonban később alakulhat ki, mivel a katonák és tartalékosok szavazatainak összeszámlálása elhúzódhat. A szoros verseny miatt akár hetekig vagy hónapokig is tarthatnak a koalíciós tárgyalások.

A legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy egyik politikai tömb sem jut többséghez. Ha nem sikerül kisebbségi kormányt sem alakítani, új választást kell kiírni, Netanjahu pedig ügyvezető miniszterelnökként maradhat hivatalban. Izrael 2019 és 2022 között öt választást tartott, mert a pártok ismételten képtelenek voltak stabil kormányt létrehozni. A mostani voksolás után ismét hasonló politikai patthelyzet alakulhat ki.