Belföld

69 százalék kimondta: ezt akarják látni az ügynökaktákból

A magyarok 40 százaléka jobboldali, konzervatív értékrendet vall, miközben 69 százalék támogatja az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát – derül ki a Republikon Intézet szeptemberi kutatásából. Az ezerfős felmérés szerint a Tisza tábora világnézetileg sokszínű.

A konzervatívok vannak többségben

A Republikon Intézet szeptemberi pártpreferencia-kutatásában azt is vizsgálta, melyik világnézet áll legközelebb a magyarokhoz. A válaszadók 40 százaléka a jobboldali, konzervatív értékrendet jelölte meg. A liberális, szabad gondolkodásúak aránya 17, a zöld, környezetvédő értékrendet vallóké pedig 13 százalék volt. A baloldali, szocialista értékrendhez 13 százalék állt közel, míg 18 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A kutatás szerint a mostani arányok nagyrészt hasonlítanak a 2024 végi adatokhoz. A legfontosabb változás a baloldali válaszadók arányának öt százalékpontos csökkenése, miközben nőtt a bizonytalanok aránya.

A pártok támogatói között jelentős különbségek mutatkoznak. A Tisza szavazótábora kifejezetten heterogén: körükben a liberális és a konzervatív világnézet a legerősebb, de 18 százalék baloldalinak, 15 százalék zöldnek vallja magát, 16 százalék pedig bizonytalan. A Fidesz-KDNP tábora ezzel szemben jóval egységesebb: 80 százalékuk jobboldali, konzervatív értékrendet vall.

Nagy támogatottsága van az ügynökakták nyilvánosságának

A kutatás másik fontos kérdése az ügynökakták nyilvánosságra hozatala volt. A válaszadók 69 százaléka támogatná az akták közzétételét. Ezen belül 41 százalék az ügynökakták teljes egészének nyilvánosságra hozatalát támogatja, míg 28 százalék csak a közszereplők aktáit tenné hozzáférhetővé. 17 százalék ellenezte a nyilvánosságra hozatalt, 14 százalék pedig bizonytalan volt.

A kérdésben ugyanakkor jól látható politikai törésvonal húzódik. A Fidesz-KDNP szavazóinak 36 százaléka ellenzi az akták nyilvánosságra hozatalát, míg a Tisza-szavazóknál ez az arány mindössze 9 százalék. A bizonytalanok 17 százaléka utasítja el a kezdeményezést.

A Republikon elemzése szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala összességében nem tartozik a Tisza-kormány népszerűtlen tervei közé. Az intézkedés ugyanakkor hosszabb időre is meghatározhatja a közbeszédet, különösen akkor, ha ismert közéleti szereplők érintettségére derül fény.

A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2026. szeptember 23. és 28. között. A minta nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a magyar felnőtt lakosságra, a hibahatár plusz-mínusz 3,5 százalékpont.

Forrás: Republikon Intézet nyomán

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.