Külföld

Európa-szerte utcára vonultak a dolgozók és a diákok: magasabb béreket és jobb közszolgáltatásokat követelnek

Több mint 25 európai országban kezdődtek tüntetések pénteken egy összehangolt nemzetközi tiltakozó mozgalom részeként. A munkavállalók és a diákok magasabb fizetéseket, megfizethetőbb életkörülményeket és az állami szolgáltatások finanszírozásának növelését követelik. A demonstrációk a hétvégén is folytatódhatnak.

Pénteken Európa számos országában vonultak utcára dolgozók és diákok, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek a romló életkörülmények, a stagnáló bérek és a közszolgáltatások alulfinanszírozottsága miatt. A tiltakozók magasabb fizetéseket, jobb munkakörülményeket, valamint az egészségügyre, az oktatásra és a szociális ellátórendszerre fordított állami kiadások növelését sürgetik.

A mostani megmozdulásokat az elmúlt hetekben több országban tartott demonstrációk előzték meg. A tiltakozások középpontjában elsősorban az egyre drágább lakhatás, az oktatás romló feltételei és a katonai kiadások növekedése áll. A résztvevők közül sokan azt kifogásolják, hogy miközben a kormányok egyre több pénzt fordítanak a fegyverkezésre, az alapvető közszolgáltatásokra nem jut elegendő forrás. A tüntetők békét és a szociális kiadások növelését is követelik.

Olaszországban országos sztrájk bénította meg a közlekedést és a szolgáltatásokat

Olaszországban a CGIL szakszervezet által meghirdetett, 24 órás munkabeszüntetés több mint száz helyszínen eredményezett demonstrációkat. A tiltakozók a változatlan béreket, a folyamatosan emelkedő megélhetési költségeket és a közszolgáltatások állapotát bírálták.

A szervezők szerint a kormány nem tesz eleget a közszolgáltatások fejlesztéséért, és nem biztosít megfelelő védelmet a munkavállalói jogoknak. A demonstrációkhoz ellenzéki politikusok is csatlakoztak, akik Giorgia Meloni miniszterelnök kormányát a bérek és a szociális kiadások kezelése miatt bírálták.

A sztrájk a Nemzetközi Diákmobilizációs Nappal is egybeesett, és a köz- és a magánszektort egyaránt érintette. Több olasz városban jelentős fennakadásokat okozott a közösségi közlekedésben, emellett iskolák és egyes egészségügyi intézmények működését is megzavarta. A légi közlekedésben péntekre meghirdetett munkabeszüntetéseket ugyan törölték, a milánói és a velencei repülőtereken azonban vasárnapra továbbra is külön sztrájkokat jelentettek be a repülőtéri dolgozók részvételével.

A demonstrációk miatt több olasz városban megerősítették a rendőri jelenlétet, különösen azokon a helyszíneken, ahol egyszerre több tiltakozó megmozdulást tartottak.

A diákok szerint az oktatás fontosabb, mint a fegyverkezés

Horvátországban a diákok tanítási bojkottal és utcai demonstrációkkal csatlakoztak a tiltakozási hullámhoz. Mintegy tucatnyi városban követelték, hogy az állam a katonai kiadások növelése helyett inkább az oktatásba, a megfizethető lakhatásba és a közszolgáltatások fejlesztésébe fektessen többet.

Ausztriában több százan gyűltek össze a Bécsi Egyetem előtt egy fiatalok által szervezett demonstráción. A résztvevők az oktatási intézmények nagyobb állami támogatását sürgették, miközben a fegyverkezési kiadások csökkentését követelték. A bécsi tüntetést a rendőrség a bejelentett rendzavarások után feloszlatta. Az intézkedés során borssprayt is bevetettek, és több embert őrizetbe vettek.

Németországban szintén az oktatás finanszírozása és a katonai kiadások kerültek a tiltakozások középpontjába. A demonstrálók több forrást követeltek az oktatási rendszer számára, és tiltakoztak a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítása ellen. A németországi megmozdulások előzményeihez tartoznak az október 31-i tüntetések is, amelyeken több ezren vettek részt. Az akkori demonstrációk egyes városokban erőszakos incidensekkel is jártak.

A pénteken kezdődött európai tiltakozási hullám így nem csupán a bérek és a megélhetési költségek miatt kialakult elégedetlenséget tükrözi. A résztvevők egyre határozottabban kérdőjelezik meg a kormányok költségvetési prioritásait, és azt követelik, hogy a fegyverkezés helyett nagyobb figyelmet kapjanak az emberek mindennapi életét közvetlenül meghatározó területek.

Forrás: Euronews

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.