Külföld

Újra közeledik London és Brüsszel, de egy komoly vita még felboríthat mindent

Több mint tíz évvel a Brexit után közeledik egymáshoz London és Brüsszel: az élelmiszer-kereskedelem, a kibocsátáskereskedelem és a fiatalok mobilitása terén is megállapodás született. Az uniós diákok brit egyetemi tandíja azonban még komoly akadályt jelenthet.

Andy Burnham brit miniszterelnök pénteken Brüsszelbe érkezett, hogy az Európai Unió vezetőivel egyeztessen a Brexit utáni kapcsolatok új alapokra helyezéséről. A másfél éve zajló tárgyalások eredményeként a feleknek sikerült megállapodniuk több fontos kérdésben, ám a csúcstalálkozó előtti utolsó pillanatokban kiderült: az uniós tagállamok nem hajlandók minden megállapodást véglegesíteni, amíg London nem tesz engedményeket az európai diákok brit egyetemi tandíjával kapcsolatban.

Brüsszel csomagban gondolkodik

A tárgyalásokon három jelentős területen sikerült előrelépést elérni. Az egyik az élelmiszer- és mezőgazdasági termékek kereskedelme, amelynek egyszerűsítésével csökkenthetik a határellenőrzéseket és az adminisztratív terheket. A másik a brit és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása, a harmadik pedig egy új ifjúsági mobilitási program, amely lehetővé tenné, hogy évente akár százezer, 32 év alatti európai fiatal éljen és dolgozzon az Egyesült Királyságban egy meghatározott időszakra szóló vízummal.

Az élelmiszer-kereskedelmi megállapodás értelmében Nagy-Britannia igazodna az uniós élelmiszer-biztonsági és mezőgazdasági előírásokhoz, ami várhatóan megszüntetné a kapcsolódó határellenőrzések és papírmunka jelentős részét. A rendszer a tervek szerint 2028-ban léphet életbe. London ugyanakkor szeretné, ha a jövőben bizonyos mértékben beleszólhatna azoknak a szabályoknak a kialakításába, amelyeket alkalmaznia kellene. Szavazati jogot természetesen nem kapna, de szakértői szinten részt vehetne az egyeztetésekben.

A kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása szintén fontos gazdasági előrelépés lehet, bár a brit vállalatok várhatóan csak 2028-tól mentesülhetnek az uniós szén-dioxid-határadó alól.

A tandíjak miatt akadozhat a megállapodás

A legnagyobb konfliktust az európai diákok brit egyetemi tandíja okozza. Az uniós tagállamok azt szeretnék elérni, hogy az EU állampolgárai a brit felsőoktatási intézményekben a hazai hallgatókkal azonos, kedvezményes tandíjat fizethessenek, ne pedig a jelenlegi, jóval magasabb nemzetközi díjszabás vonatkozzon rájuk.

Brüsszel pénteken egyértelművé tette: az élelmiszer-kereskedelmi, a kibocsátáskereskedelmi és az ifjúsági mobilitási megállapodások elfogadását is a tandíjakról szóló külön megállapodás lezárásához kötheti. Bár a négy terület között nincs közvetlen, kötelező erejű jogi kapcsolat, az uniós tanács olyan álláspontot készül elfogadni, amely lehetőséget adhat a tagállamoknak arra, hogy a tandíjvita rendezéséig visszatartsák a többi egyezmény végrehajtását.

Egy uniós diplomata a tárgyalásokat meglehetősen bonyolultnak nevezte, és úgy fogalmazott, hogy a brit fél nagyon kemény álláspontot képviselt. A következő hat hónapban elérendő megállapodást is nehéznek tartotta.

A Downing Street ugyanakkor igyekezett cáfolni, hogy a teljes Brexit-megállapodás a tandíjak túszává vált volna. A brit kormány szóvivője szerint a tárgyalások lezárultak, a felek pedig már a megállapodások végrehajtásának előkészítésén dolgoznak. A részletek azonban azt mutatják, hogy a legfontosabb kérdések egy része továbbra is nyitott.

Burnham már a Brexit további lebontásáról beszél

A mostani csúcstalálkozó jelentősége túlmutat a konkrét megállapodásokon. Andy Burnham ugyanis már a nyáron felvetette, hogy a jelenlegi kapcsolatrendszernél jóval szorosabb együttműködésre lenne szükség az Európai Unióval, és a Brexit további visszafordítását sem zárta ki. Ennek egyik lehetséges végpontja akár az uniós tagság újbóli megszerzése is lehetne.

A brit miniszterelnök várhatóan már a jövő héten beszél a következő lépésekről, decemberben pedig arról is tájékoztathatja a közvéleményt, milyen lehetőségeket lát a jelenlegi együttműködés továbbfejlesztésére.

A közeledésnek ugyanakkor komoly belpolitikai ellenzői is vannak. Nigel Farage, a Reform UK vezetője már a csúcstalálkozó előtt bírálta a megállapodást, amelyet visszalépésnek nevezett. Szerinte Burnham megszegi a Munkáspárt 2024-es választási programját, amelyben még kizárták az egységes piachoz való visszatérést. Farage úgy véli, hogy Nagy-Britannia most annak egy részéhez ismét közelebb kerül.

További vitás kérdés a kínai elektromos autókra kivetett vámok ügye. Brüsszel azt szeretné, ha London az uniós vámrendszerhez igazodna, részben azért, hogy a brit vállalatok is hozzáférhessenek az úgynevezett Made in Europe közbeszerzési rendszer előnyeihez. A brit kormány azonban egyelőre nem kötelezte el magát emellett, és attól is tart, hogy egy ilyen lépés kínai megtorló intézkedéseket válthat ki.

A mostani megállapodás tehát fontos állomása lehet a Brexit utáni brit–uniós kapcsolatok rendezésének, de a részletek azt is megmutatják, milyen nehéz politikai és gazdasági kompromisszumok árán közeledhet egymáshoz a két fél.

Forrás: Politico

Címkék:

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.