A futópadtól a felhúzásig: a Z generáció egyre inkább az erősítésre esküszik

„Van, aki azért jár hozzám, mert erősebb szeretne lenni, más a terhességre készül, megint mások pedig például endometriózissal küzdenek, és egyszerűen jobban szeretnék érezni magukat” – mondja. Duffin szerint a futópados kardió és a szobabiciklizés helyét egyre inkább átveszik az olyan közösségi és versengő edzésformák, mint a Hyrox. A fiatalabb vendégek körében pedig különösen nagy az érdeklődés az erősítő edzések iránt.

„Szerintem az emberek kezdenek rájönni, mennyire fontos ez. Többek között a csontritkulást is megelőzhetjük vele” – mondja. De valóban ebbe az irányba mozdult el a britek edzéskultúrája? És mit mutatnak a számok?

Virágzik az edzőtermi kultúra

A Sport England adatai szerint a fiatal felnőttek ma nagyobb arányban járnak edzőterembe, használnak különféle gépeket és súlyokat a fittségük megőrzésére, mint kilenc évvel ezelőtt. Dr. Andrew Scott, a Portsmouthi Egyetem mozgásszakértője szerint ennek egyik oka, hogy az edzőtermek az aerob mozgásnál jóval szélesebb választékot kínálnak, például ellenállásos, vagyis erősítő edzéseket. Ezek pedig rövidebb idő alatt is látványosabban változtathatják meg a testösszetételt és az izomzatot.

A közösségi média szintén fontos szerepet játszik. „Sokan lényegében influenszerektől tanulnak. Azt látják: én meg tudom csinálni, ezt csináltam, és neked is menni fog” – mondja Scott. A 19 éves Will Seward még középiskolásként kezdett edzeni. Elsősorban azért, mert erősebb akart lenni, és szerette volna fejleszteni a testalkatát. Hetente általában háromszor jár edzeni, és az évek során az edzésprogramja is megváltozott. Kezdetben főként futópadot és szobabiciklit használt, később azonban áttért a súlyzós, robbanékonyabb gyakorlatokra, amelyek az atletikusság fejlesztését szolgálják. „Ez tényleg hatással van a mindennapi életemre. Javítja a hangulatomat, és általában véve egészségesebbnek érzem magam” – mondja.

Duffin manchesteri, egy konténerből kialakított edzőtermében közben már egymás mellett sorakoznak a rudak, kettlebellek, kézi súlyzók és csigás gépek. A legfrissebb kutatások szerint heti két óra erősítő edzés számos olyan egészségügyi előnnyel járhat, mint a rendszeres aerob mozgás: csökkentheti többek között a szívbetegség és a stroke miatti halálozás kockázatát, miközben az agy egészségét és az önbecsülést is támogathatja.

Az edzés vonzereje azonban nem merül ki az egészségügyi előnyökben. Sokan egyszerűen azt szeretik, hogy másokkal együtt mozoghatnak. Hussain Al-Zubaidi háziorvos, személyi edző és triatlonista szerint mára „hatalmas ökoszisztéma” épült ki az aktív életmód köré. Az edzőtermek mellett futóklubok, fitneszalkalmazások, közösségi oldalak és viselhető okoseszközök segítik azokat, akik rendszeresen sportolnak.

Az viszont korosztályonként eltér, ki hogyan teljesíti az általános mozgásra vonatkozó ajánlásokat. Az Our Future Health nevű egészségügyi és életmódfelmérés csaknem kétmillió résztvevőjének adatai szerint a fiatalabb korosztályok nagyobb valószínűséggel választanak rövidebb, de intenzív mozgásformákat. Ilyen lehet például egy fitneszóra, az aerobik vagy a futball.

A futás azért még nem tűnt el

Bár a futás összességében veszített népszerűségéből, továbbra is ez a leggyakoribb mozgásforma a fiatal férfiak és nők körében, és a teljes felnőtt lakosság körében is a két legnépszerűbb tevékenység egyike. A szervezett, közösségi futás ráadásul kifejezetten virágzik. A mindenki számára ingyenes parkrun eseményein egyre nagyobb arányban vesznek részt gyerekek, húszas éveikben járók és ötven év felettiek is. Az Egyesült Királyságban hétvégenként több mint 1400 ilyen rendezvényt tartanak.

Esther van Sluijs, a Loughborough-i Egyetem viselkedés-epidemiológiai professzora szerint a közösségi sport egyik legfontosabb előnye éppen az, hogy kapcsolatot teremt az emberek között. A távmunka elterjedésével – különösen a fiatalok körében – ez még fontosabbá vált.  „Nagyon fontos, hogy könnyen elérhető, a lakóhelyhez közeli közösségi klubok legyenek” – mondja.

A kondibérlet már szinte közüzemi számla

Közben persze felmerül a kérdés: mennyibe kerül aktívnak maradni egy olyan időszakban, amikor sokan kénytelenek szorosabban fogni a kiadásaikat? A UK Active adatai szerint a 16–34 évesek több mint negyede a konditerembérletet és a fittség megőrzését a legfontosabb kiadások között tartja számon. Ez már a nyaralást és az éttermezést is megelőzi náluk. 2024-ben még csak minden ötödik fiatal gondolkodott így.

A Gym Group 2026-os felmérése szerint a Z generáció tagjainak harmada havonta 26–50 fontot költ egészségre és fitneszre, negyedük pedig ennél is többet, havi 50 fontnál. A 27 éves Cordelia Sheridan, aki heti négy-öt alkalommal edz londoni, Battersea-i konditermében, havi 45 fontos bérletét gyakorlatilag ugyanolyan alapvető kiadásnak tekinti, mint a közüzemi számlákat.

„Ha elmész a pubba egy csomó barátoddal, néhány korsó sörrel könnyen elköltöd ugyanezt egy este alatt” – mondja. Ráadásul mindössze öt percet kell sétálnia az edzőteremig, így reggel fél hétkor is könnyen el tud indulni, és még munka előtt letudhatja az edzést. A rutinja tíz perc lépcsőzőgéppel kezdődik, majd nagyjából 35 percig súlyzókkal és gépekkel dolgozik, elsősorban a comb, a csípő és a derék izmaira koncentrálva. Korábban szinte kizárólag kardiózott, de úgy érezte, ettől nem fejlődik tovább, és nem lesz erősebb. Most viszont kifejezetten motiválja, hogy konkrét célokat tűzhet ki maga elé, és idővel egyre nagyobb súlyokat tud megmozgatni.

„Erősen akarok belépni a harmincas éveimbe” – mondja. És van még egy, számára legalább ennyire fontos változás: szerinte az erősítő edzés furcsa módon társaságibb is. Al-Zubaidi szerint éppen ez lehet a kulcs ahhoz, hogy az emberek hosszú távon is mozogjanak. Nem feltétlenül az egészségügyi kockázatok csökkentésével lehet rávenni őket a sportra, hanem azzal, hogy a mozgás egyszerűen könnyen elérhető, közösségi és élvezetes.  „Szerintem ezért működnek olyan jól az olyan tevékenységek, mint az edzőterem, a futóklubok vagy a padel. Nem azért, mert megelőzik a betegségeket, hanem azért, mert szórakoztatóak és társaságiak.”