Kétszeresére nőhet a mellrák kockázata két hétköznapi vegyi anyag miatt

Különösen veszélyes lehet a két „örök vegyi anyag”

A kutatók a perfluor-oktánsav (PFOA) és a perfluor-oktánszulfonsav (PFOS) nevű vegyületeket vizsgálták, amelyek a PFAS néven ismert per- és polifluoralkil anyagok családjába tartoznak. Ezeket számos hétköznapi fogyasztási cikk előállításához használták, és azért nevezik őket örök vegyi anyagoknak, mert rendkívül nehezen bomlanak le a környezetben. Ráadásul az emberi szervezetben is felhalmozódhatnak, ahol akár éveken keresztül megmaradhatnak.

Az amerikai kutatás összefüggést talált a két vegyület magasabb vérkoncentrációja és az ösztrogénreceptor-negatív (ER-negatív) mellrák kialakulásának gyakoribb előfordulása között. A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott egyértelmű kapcsolatot a PFOA vagy a PFOS jelenléte és az összes mellrákos megbetegedés között.

Az ER-negatív mellrák azért különösen aggasztó, mert a daganatsejtekből hiányoznak azok a receptorok, amelyek lehetővé teszik, hogy az ösztrogén hormon elősegítse a rák növekedését. Ezek a daganatok gyakran agresszívebbek, és általában kedvezőtlenebb kimenetellel járnak, mint a hormonérzékeny mellráktípusok. Kialakulásuk kockázati tényezőiről ráadásul még viszonylag keveset tudnak a kutatók.

A PFOS esetében 93 százalékkal magasabb volt az előfordulási arány

A vizsgálatot az amerikai NIH kutatói és együttműködő partnereik végezték. Összesen 17 különböző PFAS-vegyület koncentrációját mérték meg a résztvevők vérmintáiban, amelyeket évekkel a mellrák diagnózisa előtt gyűjtöttek be. Ez lehetővé tette, hogy a korábbi vegyi anyagoknak való kitettséget összevessék a későbbi megbetegedésekkel.

Az eredmények szerint a legmagasabb PFOA-kitettségű csoportban 67 százalékkal magasabb volt az ER-negatív mellrák előfordulási aránya, mint a legalacsonyabb kitettségű nőknél. A PFOS esetében még jelentősebb különbséget találtak: a legmagasabb koncentrációjú csoportban 93 százalékkal magasabb volt az előfordulási arány, vagyis csaknem kétszerese az alacsony kitettségű csoporténak.

Fontos azonban, hogy ezek relatív különbségek, nem pedig azt jelentik, hogy az érintett nőknek 67 vagy 93 százalékos esélyük lenne a betegség kialakulására. A kutatás összefüggést mutatott ki, de nem bizonyította, hogy a vegyi anyagok közvetlenül okozzák a daganatos megbetegedést.

A vizsgálat az NIH Környezet-egészségügyi Tudományok Nemzeti Intézetének (NIEHS) nagyszabású Sister Study elnevezésű kutatására épült. A 2003 és 2009 között zajló programba 50 884, 35 és 74 év közötti amerikai és Puerto Ricó-i nőt vontak be. Mindegyik résztvevőnek volt olyan teljes vagy féltestvére, akinél korábban mellrákot diagnosztizáltak, de a vizsgálat kezdetekor egyikük sem volt mellrákos. A PFAS-vizsgálat során 1609 később mellrákban megbetegedő nő adatait hasonlították össze 2269 olyan résztvevőével, akiknél nem alakult ki a betegség.

A vegyi anyagok kivonása után is fennmarad a veszély

A kutatás vezetője, Alexandra White, az NIH kutatója szerint az eredményeket korábbi tanulmányok metaanalízisével is megerősítették. Mint hangsúlyozta, a PFOA és a PFOS összefüggése az ER-negatív mellrákkal különösen fontos, mivel ennek az agresszív daganattípusnak egyelőre kevés ismert kockázati tényezője van.

A kutatók szerint a vegyi anyagoknak való kitettség bizonyos mértékig csökkenthető, még akkor is, ha ezek a vegyületek rendkívül tartósak a környezetben és az emberi szervezetben. Che-Jung Chang, a tanulmány első szerzője úgy véli, az eredmények új lehetőségeket nyithatnak a megelőzésben.

A tudósok egyelőre nem tudják pontosan, milyen biológiai folyamatokon keresztül járulhatnak hozzá ezek az anyagok a daganatok kialakulásához. Mivel a legerősebb összefüggést az ösztrogénreceptorokat nem tartalmazó daganatoknál találták, felmerült, hogy a PFAS-vegyületek nem hormonális mechanizmusokon keresztül fejthetik ki hatásukat. Elképzelhető például, hogy megváltoztatják bizonyos gének működését, vagy befolyásolják az immunrendszert, de ezeket a lehetőségeket a mostani kutatás nem vizsgálta közvetlenül.

Külön problémát jelent, hogy bár a PFOA és a PFOS használatát számos területen már visszaszorították, és újabb PFAS-vegyületekkel helyettesítették őket, a régebbi anyagok továbbra is kimutathatók az emberek szervezetében. A kutatók ezért a helyettesítő vegyületek egészségügyi hatásainak vizsgálatát is sürgetik.

Az eredményeket a Journal of Clinical Oncology című tudományos folyóiratban publikálták. A szakemberek szerint további kutatásokra van szükség annak tisztázására, hogy a különböző PFAS-vegyületek milyen hosszú távú egészségügyi kockázatokat jelenthetnek, és valóban hozzájárulhatnak-e az agresszív mellrák kialakulásához.