A Z generációs fiatalok már lelki kérdésekben is az MI-hez fordulnak

Az AI ma már nemcsak információforrás, hanem sokszor lelkitárs is

A 14–19 éves magyar fiatalok 96 százaléka használ mesterséges intelligenciát, 48 százalékuk naponta vagy majdnem minden nap, 78 százalékuk pedig hetente többször. A kutatás egyik fontos felismerése, hogy az AI a mindennapi információszerzés mellett a kiemelten érzékeny kérdések megbeszélésében is fontos szerepet kap: a fiatalok 32 százaléka kér segítséget, tanácsot vagy információt lelki, magánéleti ügyekben. Különösen gyakori ez azoknál, akiknek a mentális jólléte sérülékenyebb, illetve akik nehezen osztják meg a problémáikat más emberekkel.

A fiatalok többféle érzékeny személyes témában is igénybe veszik a chatbotokat. A legtöbben a lelkiállapotukról, például magányosságról vagy rosszkedvről beszélgetnek (38 százalék), de gyakoriak a párkapcsolati kérdések (35 százalék), az életük alakulásával és a felnőtté válással kapcsolatos dilemmák (31 százalék), valamint a testükkel, szexualitásukkal vagy nemükkel összefüggő témák is (30 százalék).

A válaszadók 22 százaléka családi, szülőkkel vagy rokonokkal kapcsolatos ügyeket, 12 százalékuk pedig erőszakkal, agresszióval vagy bántalmazással kapcsolatos kérdéseket is megbeszélt már virtuális „személlyel”. A felsorolt témák természetesen nem minden esetben jelentenek lelki problémát vagy segítségkérést, ugyanakkor jól mutatják, hogy a technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, ami sok esetben gyors megnyugvást adhat, de nem mindig jelent érdemi segítséget.

Éppen a lelki nehézségekkel küzdő fiatalok fordulnak gyakrabban az AI-hoz

A kutatás egyik különösen fontos megállapítása, hogy a mesterséges intelligencia lelki ügyekben való felkeresése és a mentális jóllét között is kimutatható összefüggés. Az alacsony mentális jóllétű fiatalok 43 százaléka rendszeresen vagy alkalmanként kér támogatást, magánéleti tanácsot AI-tól, míg a jó vagy kiemelkedő mentális jóllétű fiatalok körében ez az arány mindössze 22 százalék.

A nemek és az életkor szerinti különbségek is figyelemre méltók. A lányok 37 százaléka, a fiúk 27 százaléka használja az AI-t ilyen célokra. Míg a 14–15 évesek körében 19 százalék, a 16–17 éveseknél már 41 százalék, a 18–19 éveseknél pedig 39 százalék ez az arány.
Különösen fontos adat, hogy azoknak a fiataloknak a 45 százaléka, akik saját bevallásuk szerint senkivel nem szokták megbeszélni a problémáikat gyakrabban fordul lelki, magánéleti kérdésekkel az intelligens technológiához. Azok körében, akik másokkal is beszélnek a nehézségeikről, ez az arány 31 százalék.

Miért könnyebb egy virtuális beszélgetőtárs előtt megnyílni?

A kutatás mélyinterjús tapasztalatai szerint a fiatalok számára az AI egyik legnagyobb vonzereje a könnyű hozzáférhetőség. Azonnal válaszol, jellemzően egyszerűen és ingyenesen elérhető, nem szükséges időpontot kérni, személyesen megjelenni vagy előre átgondolni, hogyan kéne megfogalmazni egy adott problémát.

A fiatalok számára az is fontos szempont, hogy egy chatbottal folytatott beszélgetés során nem érzik magukat kitéve mások ítélkezésének. Úgy tapasztalják, hogy nem nevetik ki őket, nem ítélik el a kérdéseiket és olyan dolgokról is könnyebben beszélhetnek, amelyeket egy másik embernek nehezebben mondanának el.

Mindez ugyanakkor fontos kérdéseket vet fel a felnőttek és a szakemberek számára is. Az AI-al folytatott beszélgetés átmenetileg megkönnyítheti a gondolatok megfogalmazását, de a technológia nem helyettesíti a valódi emberi kapcsolatokat, a személyes odafigyelést vagy a szükség esetén elérhető szakmai segítséget. Különösen fontos, hogy a fiatalok tudják: a nehézségeikkel nincsenek egyedül és van olyan felnőtt a környezetükben, akihez bizalommal fordulhatnak, aki meghallgatja és komolyan veszi őket.

A szülőknek is haladniuk kell a technológia fejlődésével

A mesterséges intelligencia térnyerése új helyzet elé állítja a szülőket, pedagógusokat és a gyerekekkel foglalkozó szakembereket. Nem elegendő csupán a technológia veszélyeire felhívni a figyelmet: azt is meg kell érteni, milyen szükségletek, kérdések és nehézségek állnak a használata mögött. Ha egy fiatal azért fordul az AI-hoz, mert nem tudja, kivel beszélhetné meg a problémáit vagy tart attól, hogy egy felnőtt nem veszi komolyan, akkor a technológia használata egyúttal a környezetének is fontos jelzés.

„Sok fiatal számára jó érzés egy azonnal elérhető, mindenben támogató, virtuális társ.Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miért tudnak így jobban kapcsolódni, mint egy másik emberrel való beszélgetésben. Nem az a cél, hogy elítéljük vagy megtiltsuk a használatát, hanem hogy megértsük, milyen igények húzódnak meg mögötte.

A technológia fejlődése mellett sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyerekeknek mindenekelőtt figyelmes, elérhető és megbízható felnőttekre van szükségük, akikhez a legnehezebb kérdéseikkel is fordulhatnak”

– mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

A mesterséges intelligencia és a digitális tér hatásai a novemberi mentális egészség konferencián is kiemelt hangsúlyt kapnak
November 18-án az NN Biztosító főtámogatásával és a Bethesda Gyermekkórház kiemelt szakmai együttműködésével az UNICEF Magyarország ismét megrendezi a Mentális Egészség Konferencia a Gyermekekért című egész napos rendezvényét az Akvárium Klubban, amelynek egyik kiemelt témája éppen a digitális környezet és a mesterséges intelligencia hatása lesz.

Az „AI, algoritmusok és a gyerekkor új valósága – amikor a digitális tér már nem csak eszköz, hanem környezet” című panelbeszélgetés résztvevői többek között azt járják majd körül, hogyan alakítják az algoritmusok és a mesterséges intelligencia a gyerekek mindennapjait, önértékelését, figyelmét és társas kapcsolatait, valamint milyen hatással vannak a mentális egészségükre. A szakemberek arra is keresik a választ, hogyan segíthetik a szülők és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek a fiatalokat abban, hogy tudatosan, biztonságosan és kiegyensúlyozottan legyenek jelen a digitális térben.

A Mentális Egészség Konferencia a Gyermekekért előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és gyakorlati workshopokkal teremt lehetőséget arra, hogy a fiatalok mentális egészségéről a kutatási eredményekből kiindulva szélesebb szakmai és társadalmi párbeszéd induljon. A rendezvény a szülők, pedagógusok, egészségügyi és szociális szakemberek, civil szervezetek, kutatók és döntéshozók számára egyaránt lehetőséget ad a tapasztalatok és a tudás megosztására.

„Egy ilyen gyorsan változó világban különösen fontos, hogy ne feltételezésekre, hanem megbízható adatokra alapozzuk a gondolkodásunkat.

A fiatalok digitális szokásainak és az ezekhez kapcsolódó attitűdöknek a megismerése nemcsak a jelen megértéséhez, hanem a jövő kihívásaira való felkészüléshez is hozzájárul. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a kutatás eredményeiről szakmai párbeszéd is induljon. A novemberi konferencián az AI-ról és a digitális környezetről szóló panelbeszélgetésben az NN Biztosító képviselője is részt vesz és a kutatás megállapításai is a beszélgetés részét képezik majd” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.