Műanyag palackból készítettek ehető kekszet a kutatók

A technológiát eredetileg a NASA által támogatott, erőforrásokban szűkös űrbéli környezetekre fejlesztették, de a Földön is alkalmazható lehet.

A műanyag szénből lesz élelmiszer

A kutatás egyik fő célpontja a PET, amelyet többek között ásványvizes és üdítős palackok gyártására használnak. A PET szénben gazdag molekulákat tartalmaz, amelyek megfelelő feldolgozás után más vegyületekké alakíthatók. A kutatók ezt a folyamatot mikroorganizmusok segítségével szeretnék megoldani.

A műanyag mellett kukoricaszárat, leveleket és más mezőgazdasági maradványokat is felhasználnak. Ezeket először egy, a kutatók által alkalmazott eljárással, úgynevezett oxidatív hidrotermális oldással bontják kisebb molekulákra. A folyamat magas hőmérsékletet, nyomást, vizet és oxigént használ, így olyan anyagok keletkeznek, amelyeket az élesztő már képes hasznosítani.

„A mikrobák nagyon okosak. Így a tulajdonságaikat használjuk arra, hogy megoldjuk azokat a problémákat, amelyeket mi magunk hoztunk létre”

– mondta Lahiru Jayakody, a kutatás vezetője.

A tudósok többféle élesztőt, köztük sütőélesztőt is genetikailag módosítottak. A mikroorganizmusok a hulladékból származó molekulákat fehérjékké, zsírokká és különböző savakká alakítják. Az egyik élesztőtörzs például növényi biomasszából vaníliaaromát képes előállítani, egy másik pedig a PET-ből származó etilén-glikolt béta-karotinná alakítja, amelyből a szervezet A-vitamint készíthet.

3D nyomtatóval készül a műanyagból született süti

A kutatók az élesztő által előállított összetevőket rosttal, keményítővel és édesítőszerrel keverik össze, majd 3D nyomtatóval proteinben gazdag kekszeket készítenek. A µBites névre keresztelt sütemények jelenleg még fejlesztés alatt állnak.

A rendelkezésre álló vizsgálatok alapján a kutatók szerint a kekszek fogyaszthatók, de a hivatalos íztesztekhez még szükség van az intézményi engedélyekre. Egyelőre a résztvevők az illatuk alapján értékelték a terméket, és többségük azt mondta, hogy élelmiszerhiányos helyzetben hajlandó lenne megenni.

A cél azonban ennél tovább mutat. A kutatók azt szeretnék elérni, hogy a mikroorganizmusok a keksz lehető legtöbb összetevőjét előállítsák, így kevesebb külső alapanyagra lenne szükség.

A technológia különösen hasznos lehet olyan helyeken, ahová nehéz élelmiszert szállítani: katasztrófa sújtotta területeken, tengeralattjárókon, később pedig a Holdon vagy a Marson. Az űrmissziók során ugyanis minden kilogramm szállítmány jelentős erőforrást igényel.

A kutatók szerint a módszer a növekvő globális élelmiszerigényre is választ adhat. Ha sikerül biztonságosan és nagy mennyiségben alkalmazni, a jövőben akár a hulladék újrahasznosítása és az élelmiszer-termelés egyetlen folyamatban kapcsolódhat össze.