Rekordszámú párttagot zártak ki a Kínai Kommunista Pártból, Hszi Csin-ping a pártfegyelem szigorítását sürgeti

A Kínai Kommunista Párt ötödik plenáris ülésén a Központi Bizottság 279 tagja vett részt, szemben a 2025 októberében tartott negyedik plénum 315, illetve a 2024 júliusában megrendezett harmadik ülés 364 résztvevőjével. Hszi Csin-ping kínai elnök és pártfőtitkár vezetése alatt ez az első alkalom, hogy a plenáris ülés résztvevőinek száma 300 alá csökkent. A 2022-ben hivatalba lépett Központi Bizottság eredetileg több mint 370 tagból állt.

Míg a korábbi plenáris ülések elsősorban a gazdasági reformokkal, a társadalompolitikai kérdésekkel és a fejlesztési célokkal foglalkoztak, ezúttal a pártfegyelem került a figyelem középpontjába.

Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra kerülése óta uralma egyik alappillérévé tette a korrupció elleni harcot, amelyet a pártot fenyegető legnagyobb veszélynek nevezett. A mostani tisztogatások azonban elemzők szerint túlmutatnak a korrupció visszaszorításán: a politikai lojalitás ellenőrzése és a hatalom megszilárdítása is fontos szerepet játszik bennük.

A korrupcióellenes kampány újabb áldozatai

A csütörtökön közzétett hivatalos közlemény szerint a kizárt 33 párttag közül 16 a hadsereghez tartozott. A négynapos, pekingi szállodában tartott, zárt ajtók mögötti tanácskozást lezáró dokumentum nem részletezte, hogy az érintettek pontosan milyen jogsértéseket követtek el. A közlemény a „súlyos fegyelmi és jogi szabálysértések” általános megfogalmazását használta, amely a Hszi nevéhez kötődő korrupcióellenes kampányban visszatérő fordulat.

Chong Ja Ian, a Carnegie China külső kutatója szerint a kampány mára a hatalom megszilárdításának és fenntartásának eszközévé vált. Úgy véli, a tisztogatások folytatódása és kiterjedése inkább attól függhet, mennyire érzi magát biztonságban Hszi, mintsem attól, hogy ténylegesen milyen mértékű korrupcióval kell szembenéznie.

A párt közleménye elismerte, hogy a vezetésnek szembe kellett néznie azzal a súlyos helyzettel, amelyben a párt irányító szerepe időnként meggyengült vagy kiüresedett. A dokumentum a szigorú belső önellenőrzés folytatását ígérte, és azt hangsúlyozta, hogy a pártnak saját berkein belül is fel kell lépnie a rendellenességekkel szemben.

A legújabb kizárásokkal Hszi harmadik vezetői ciklusában már 51-re emelkedett a pártból eltávolított tagok száma. Ez jelentős növekedés az első ciklus 34, illetve a második ciklus öt kizárásához képest. A tisztogatások méretét az is jelzi, hogy a kínai korrupcióellenes felügyeleti szerv adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában 680 ezer embert vontak fegyelmi eljárás alá a párt szervezetén belül.

Megfigyelők szerint Hszi nem kizárólag pénzügyi visszaélésekben gondolkodik, amikor korrupcióról beszél. A politikai és ideológiai eltéréseket, valamint a vezetői utasításokkal szembeni engedetlenséget is a rendszerre leselkedő veszélynek tekintheti. Januárban külön figyelmeztetett az úgynevezett „kétarcú káderekre”, akik nyilvánosan hűséget fogadnak a pártnak, a gyakorlatban azonban figyelmen kívül hagyják az utasításokat, és saját érdekeiket követik.

Tábornokok és magas rangú vezetők is kiestek a rostán

A kizártak között van Ma Hszing-zsuj, Hszincsiang korábbi pártvezetője, valamint két egykori magas rangú katonai vezető, Csang Ju-hszia és Liu Csen-li is. Az érintettek eltávolításáról szóló korábbi hivatalos közlemények szerint súlyosan megsértették a párt fegyelmi szabályait. A kínai politikai nyelvezetben ezt a megfogalmazást széles körben a korrupcióra utaló eufemizmusként értelmezik.

Különösen jelentős a hadsereg felső vezetését érintő tisztogatás. Neil Thomas, Lobsang Tsering és Wang Shengyu, az Asia Society Policy Institute elemzői szerint a katonai vezetők eltávolítása önálló kategóriát képvisel a kínai politikai rendszerben zajló személycserék között. Értékelésük szerint a folyamat komoly kérdéseket vet fel a hadsereg szervezeti irányításával és harckészültségével kapcsolatban, miközben Kína továbbra is egyre fejlettebb katonai eszközöket mutat be.

Csang Ju-hszia a Központi Katonai Bizottság alelnöke is volt. Ez a testület irányítja a kínai fegyveres erőket. A korábban hét tagból álló bizottság létszáma az átalakítások nyomán mindössze kettőre csökkent: az elnöki tisztséget Hszi Csin-ping tölti be, az alelnök pedig Csang Seng-min.

Ma Hszing-zsuj és Csang Ju-hszia korábban a politikai hatalom csúcsszervének számító Politikai Bizottság tagjai voltak. Eltávolításuk, valamint Ho Vej-tung korábbi tábornok 2025-ös kizárása után a 24 fős testület egy időre 21 tagúra zsugorodott. Az ötödik plénumon Csang Seng-mint beválasztották a legfelsőbb döntéshozó testületbe, így a Politikai Bizottság létszáma 22-re emelkedett.

A tisztogatások a diplomáciai apparátust sem kerülték el: a kizártak között szerepel Liu Csien-csao, a korábban ismert diplomata is, aki tavaly júliusban tűnt el a nyilvánosság elől. Chong Ja Ian szerint Hszi habozás nélkül eltávolít olyan embereket is, akiket korábban ő maga emelt magas pozícióba. A kutató úgy látja, hogy az ellenállás nélküli személycserék azt mutatják, a kínai vezető jelenleg rendkívül szilárd pozícióban van.

A következő pártkongresszusra készülhet Hszi

A pártfegyelem és a lojalitás fokozott hangsúlyozásának egyik lehetséges magyarázata a jövő évi pártkongresszus. A Kínai Kommunista Párt 2027-ben választja meg ismét vezetőit, és ekkor dőlhet el az is, ki irányítja a pártot a következő időszakban.

Az elemzők többsége arra számít, hogy Hszi Csin-ping a harmadik ciklusa után is megtartja vezető pozícióját, és negyedik ciklusra is berendezkedik. Ha ez megvalósul, a modern kínai történelemben csak Mao Ce-tunghoz, a kommunista Kína alapítójához mérhető hosszúságú vezetői időszak körvonalazódhat.

Neil Thomas szerint a jelenlegi vezetői garnitúra számos tagjának bukása arra késztetheti Hszit, hogy még alaposabban vizsgálja meg a következő generáció lehetséges vezetőit. A feltörekvő politikusok között sok a viszonylag fiatal, technokrata hátterű szereplő, akik közül többen a kínai elnök politikai kapcsolatrendszeréhez is kötődnek. Thomas szerint a tartományi vezetésben érdemes keresni a jövő meghatározó politikusait.

A megfigyelők arra számítanak, hogy a 2027-es, 21. pártkongresszuson Hszi meghatározó befolyást gyakorol majd a személyi döntésekre. Ez tovább erősítheti a párt feletti ellenőrzését, és megszilárdíthatja a hatalmát az egész országban. A mostani tisztogatások így nem pusztán a korrupció elleni fellépésként értelmezhetők: a vezetés összetételének átalakítása, a politikai lojalitás kikényszerítése és a következő vezetői ciklus előkészítése egyaránt szerepet játszhat bennük.