Belföld
A magyarok 61 százaléka összefüggést lát a bevándorlás és az európai tüntetések között
Az Europion felmérése szerint a magyarok 61 százaléka úgy véli, hogy a bevándorlás összefügg az európai erőszakos megmozdulásokkal. A megkérdezettek többsége ugyanakkor a párbeszédet támogatja az erőszakos állami fellépés helyett.
Az európai tüntetéshullám megítélése megosztja a magyar közvéleményt, de a tiltakozásokkal kapcsolatos álláspontok több kérdésben is érdekes képet mutatnak. Az Europion 1662 ember megkérdezésével készült, országosan reprezentatív felmérése szerint sokan bizonytalanok abban, mennyire jogosak a külföldi demonstrációk, miközben a tüntetéseken alkalmazható eszközökről és az állami reakciókról már határozottabb véleményük van.
A többség a párbeszédet támogatja az erőszakos fellépés helyett
A kutatás szerint a magyarok 39 százaléka tartja inkább vagy teljes mértékben jogosnak az elmúlt hetek európai tüntetéseit. Mindössze 11 százalék utasítja el egyértelműen vagy inkább a megmozdulásokat, míg 19 százalék szerint azok részben jogosak, részben nem. A legnagyobb bizonytalanságot az mutatja, hogy a válaszadók 31 százaléka nem tudott állást foglalni.
Az életkor jelentős különbségeket mutat: a 60 év felettiek 47 százaléka inkább vagy teljes mértékben jogosnak tartja a demonstrációkat. A 30–39 évesek körében viszont 42 százalék nem tudott véleményt mondani. A férfiak határozottabban foglalnak állást, mint a nők, a diplomások pedig valamivel elfogadóbbak a tüntetésekkel szemben, mint az érettségivel nem rendelkezők.
A tiltakozás formáiról már jóval szigorúbban vélekednek a magyarok. A megkérdezettek 46 százaléka kizárólag a bejelentett, békés demonstrációt tartja elfogadhatónak. A bejelentés nélküli felvonulást 35, az utak, hidak és vasúti sínek blokkolását 30, a terek és épületek tartós elfoglalását pedig 29 százalék fogadja el. A rongálást mindössze 7, a rendőrséggel való összecsapást 6 százalék tartja a tüntetés kereteibe illőnek.
A fiatalabbak ugyanakkor sokkal megengedőbbek: a 16–29 évesek 49 százaléka elfogadhatónak tartja terek és épületek elfoglalását, és csak negyedük véli úgy, hogy kizárólag a bejelentett, békés tiltakozás elfogadható. A 60 év felettiek körében ezzel szemben 65 százalék ragaszkodik ehhez a formához.
Ha egy tüntetés erőszakossá válik, a magyarok többsége akkor sem a kemény fellépést támogatja. A válaszadók 71 százaléka a szervezőkkel folytatott párbeszédet, a követelések meghallgatását és a kompromisszumkeresést tartja helyesnek. A rend helyreállítását célzó, szükség esetén erőszakos fellépést 29 százalék támogatja.
A bevándorlást a Tisza-szavazók többsége is összefüggésbe hozza a tüntetésekkel
A felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy a magyarok 61 százaléka egyetért azzal az állítással, amely a bevándorlással hozza összefüggésbe az európai erőszakos megmozdulásokat. A válaszadók 39 százaléka ezzel szemben úgy véli, hogy a tüntetéseknek nincs közük a bevándorláshoz.
A politikai táborok között ebben a kérdésben meglepően kicsi a különbség. A Fidesz és a Mi Hazánk szavazóinak egyaránt 68 százaléka ért egyet az összefüggéssel, de a Tisza szavazóinak körében is többségben vannak az így gondolkodók: arányuk 60 százalék. A párt nélküli, illetve a választáson nem szavazók körében viszont fele-fele arányban oszlanak meg a vélemények.
A nemek között kisebb az eltérés: a férfiak 63, a nők 58 százaléka ért egyet a bevándorlás és a tüntetések közötti kapcsolattal. Regionálisan Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb az egyetértők aránya, 53 százalék.
Az Europion 2026. október 28-án, mobil- és webalkalmazáson keresztül végezte a kutatást 1662 fő bevonásával. A becslések a 16 év feletti magyar lakosságra reprezentatívak; a maximális becsült hibahatár plusz-mínusz 3,3 százalékpont.