Amerika és Kína osztozna az AI-világon, Európa kimaradna a versenyből?

Európa önálló mesterséges intelligenciát akar, de még mindig az Egyesült Államoktól és Kínától függ
A mesterséges intelligencia fejlesztése mára geopolitikai küzdelemmé vált: Washington és Peking nemcsak a technológiai fölényért, hanem a nemzetközi szabványok meghatározásáért és a globális befolyás növeléséért is verseng. Európa igyekszik megtalálni a saját útját, de a chipgyártás, az adatközpontok és a fejlett AI-modellek terén továbbra is jelentős hátrányban van.

Két technológiai blokk között egyensúlyoz a világ

Az Egyesült Államok a Pax Silica nevű kezdeményezés köré szervezi partnereit, míg Kína a World AI Cooperation Organization létrehozásával kínál alternatívát. Washington a megbízható partnerek körére korlátozná együttműködését, Peking viszont a nyitottságot és a befogadást hangsúlyozza. Mindkét nagyhatalom arra törekszik, hogy saját technológiáit és érdekeit érvényesítse.

Kazahsztán jól példázza a kétoldalú lavírozást: csatlakozott az amerikai kezdeményezéshez, majd Kína mesterségesintelligencia-együttműködésének alapító tagja lett. Az ország jelentős ásványkincsekkel és viszonylag olcsó energiával rendelkezik, ezért mindkét hatalom számára vonzó partner. A kazah kormány akár tízmilliárd dolláros, az Nvidiához kapcsolódó beruházásban is érdekelt, miközben a kínai befektetések szintén növekednek.

Indonézia is mindkét oldal előnyeit szeretné kihasználni, Szingapúr pedig amerikai AI-vállalatokat vonz, miközben a kínai kezdeményezéshez való csatlakozást is mérlegeli. Az ilyen országok számára a legfontosabb kérdés, hogy miként férhetnek hozzá egyszerre a két technológiai központ előnyeihez anélkül, hogy kizárólag az egyik oldalra kellene támaszkodniuk.

Európa a technológiai függetlenségét építi

Az Európai Unió számára egyre sürgetőbb, hogy csökkentse függőségét a két nagyhatalomtól. Az aggodalmakat erősítette, hogy az Egyesült Államokban korlátozták egyes fejlett AI-modellekhez való hozzáférést, valamint az Elon Muskhoz kötődő Starshield katonai műholdas hálózat ukrajnai lekapcsolása is rávilágított a külső szolgáltatóktól való függés kockázataira.

Brüsszel júniusban technológiai szuverenitási csomagot mutatott be, amely a chipgyártás bővítését, az adatközpontok fejlesztését és a nyílt forráskódú szoftverek támogatását célozza. Az EU-nak már vannak erős pozíciói a félvezetőiparban: az ASML például a fejlett chipek gyártásához szükséges litográfiai rendszereket készít. Emellett egy határokon átnyúló, összekapcsolt felhő- és AI-infrastruktúra kiépítése is zajlik.

A legnagyobb hiányosságot azonban továbbra is a meghatározó saját mesterségesintelligencia-modellek jelentik. Miközben az amerikai OpenAI és Anthropic, valamint a kínai DeepSeek komoly szereplők, Európából egyelőre elsősorban a francia Mistral emelkedik ki.

Az EU a szabályozásban már globális szerepre törekszik: a 2024-ben elfogadott AI Act kockázati kategóriák szerint szabályozza a mesterséges intelligencia alkalmazását. A szigorúbb előírások egy részének bevezetését azonban elhalasztották, miután a vállalatok az innováció lassulásától tartottak.

Európa tehát egyszerre próbál saját technológiát fejleszteni és meghatározni a globális szabályokat. A kérdés az, hogy a kontinens képes lesz-e ehhez elegendő chipet, infrastruktúrát és tőkét biztosítani. A szakértők szerint a legtöbb ország számára egyre nehezebb lesz teljesen önálló AI-rendszert kiépíteni, így a technológiai szuverenitásért folytatott versenyben továbbra is az Egyesült Államok és Kína maradhat előnyben.