Külföld
A jóval szigorúbb szankciók jöhetnek Oroszország ellen
Az Európai Unió ősszel újabb, az eddigieknél is szigorúbb szankciós csomagot készül előterjeszteni Oroszországgal szemben – jelentette be Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A cél az, hogy tovább növeljék a Moszkvára nehezedő gazdasági nyomást, amíg a Kreml nem vet véget az ukrajnai háborúnak.
Kallas a Die Welt című német lapnak azt mondta, hogy a következő hónapokban „a háború kezdete óta a legátfogóbb szankciós listát” terjeszti elő. A tervek szerint mintegy harmadával növelnék az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatálya alá tartozó vállalatok és magánszemélyek számát.
„A nyomásnak addig kell növekednie, amíg Moszkva véget nem vet a háborúnak”
– fogalmazott Kallas.
Akár ezer új szereplő kerülhet a listára
Az EU Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója, 2022 februárja óta 21 szankciós csomagot fogadott el. Ezek politikai és katonai vezetőket, üzletembereket, oligarchákat, valamint orosz vállalatokat céloznak. Eddig több mint 3000 magánszemélyt és szervezetet sújtottak uniós korlátozásokkal, miközben az EU-ban több mint 28 milliárd eurónyi magánvagyont fagyasztottak be.
Kallas kijelentései alapján az új intézkedések akár további ezer magánszemélyt és vállalatot is érinthetnek. A szankciós listák bővítéséhez azonban mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van, ami komoly akadályt jelenthet.
Az uniós szankciók célja Oroszország háborús képességeinek gyengítése, egyebek mellett a hadiipar, az ipari termelés és az export korlátozásával. Kallas szerint Moszkva már eddig is súlyos árat fizetett az EU intézkedései miatt. A politikus úgy becsüli, hogy a szankciók gazdasági költsége Oroszország számára meghaladta az ezermilliárd eurót.
A tagállami érdekek nehezítik a szigorítást
A szigorúbb fellépésnek ugyanakkor az EU-n belül is vannak ellenzői. A legutóbbi, 21. szankciós csomagot Görögország kis híján megakadályozta, mivel Athén mentességet követelt az orosz cseppfolyósított földgáz, az LNG uniós szintű szállítási tilalma alól. Görögország végül megkapta a kért kivételt, ami több diplomata szerint komoly kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a tagállami gazdasági érdekek mennyire írhatják felül az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozásának szándékát.
Kallas közben azt mondta, bízik abban, hogy az Egyesült Államok és az EU közelebb kerülhet egymáshoz az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washingtonban egy, a néhai Lindsey Graham republikánus szenátor által kezdeményezett Oroszország-ellenes szankciós törvény kétpárti támogatással jutott át a szenátuson.
Brüsszelben ugyanakkor egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy Donald Trump újraválasztása óta bizonytalanabbá vált az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás és az Oroszországgal szembeni szankciós politika jövője. Az őszi uniós csomag ezért nemcsak Moszkva számára jelenthet újabb gazdasági kihívást, hanem az EU egységének is komoly próbája lehet.
Forrás: Euronews
