Tudomány
Európa ég: a tudósok szerint új korszakba léptek a vegetációtüzek
A 2026-os nyár már július végére minden korábbinál súlyosabb erdő- és vegetációtűz-szezont hozott Európában. Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban hatalmas tüzek pusztítottak, amelyek halálos áldozatokat követeltek, és emberek százezreit kényszerítették otthonuk elhagyására. A kutatók szerint a jelenség már nem tekinthető elszigetelt természeti katasztrófának: az ember okozta klímaváltozás egyre látványosabb következményéről van szó.
Rekordközeli tűzszezon Európában
Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint július végéig mintegy 435 ezer hektár égett le az Európai Unióban, ami meghaladja az elmúlt két évtized átlagát, sőt a rekordközeli 2025-ös év azonos időszakát is. A veszély ráadásul már nem csupán a mediterrán országokat fenyegeti: Nyugat-, Közép- és Észak-Európában is szokatlanul súlyos tűzszezon alakult ki.
A tüzek terjedését a hosszan tartó aszály, az ismétlődő hőhullámok, a kiszáradt növényzet és több térségben az erős szél együttesen segítette. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) szerint a klímaváltozás, a tájhasználat átalakulása és a társadalmi folyamatok együtt egyre gyakoribbá és pusztítóbbá teszik a vegetációtüzeket, miközben olyan régiókban is nő a kockázat, ahol korábban ez nem volt jellemző.
Magyarország sem kivétel
Magyarországon eddig 2022 volt a legsúlyosabb tűzév, de a szakemberek szerint az idei nyár is kiemelt kockázatot jelent. Az elmúlt évtizedben több mint kétszer akkora területet érintettek a nagyobb vegetációtüzek, mint az azt megelőző tíz évben.
A tartós csapadékhiány és az évek óta ismétlődő aszály miatt jelentős mennyiségű száraz növényi anyag halmozódott fel, ami kedvez a gyorsan terjedő tüzek kialakulásának. Idén több jelentős tűzeset is érintette a Hortobágyi Nemzeti Parkot, a bugaci erdőrezervátumot és a Pilis egyes területeit.
A hazai vegetációtüzek mintegy 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. A leggyakoribb okok közé tartozik az eldobott cigarettacsikk, a gondatlan tarlóégetés, a szabadtéri tűzrakás vagy a szándékos gyújtogatás.
A megelőzés fontosabb lehet, mint az oltás
A kutatók szerint a jelenlegi, főként tűzoltásra épülő védekezés önmagában már nem elegendő. Az EASAC azt javasolja, hogy Európa az úgynevezett integrált tűzkockázat-kezelésre álljon át, amely a megelőzést, a felkészülést, az oltást és a helyreállítást egységes rendszerként kezeli.
Ebben fontos szerepet kap a táj megfelelő kezelése: a legeltetés, a kaszálás, a cserjésedés visszaszorítása, a mozaikos tájszerkezet kialakítása és az éghető biomassza csökkentése mind mérsékelheti a tüzek terjedését. Emellett a lakosság tudatossága is kulcsfontosságú, hiszen egyetlen eldobott csikk vagy felügyelet nélkül hagyott tűz is hatalmas károkat okozhat.
A szakemberek hangsúlyozzák: a klímaváltozás miatt Európának fel kell készülnie arra, hogy a nagy vegetációtüzek a jövőben egyre gyakoribbak lesznek. A cél már nem csupán a lángok eloltása, hanem olyan ellenállóbb tájak és közösségek kialakítása, amelyek képesek alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
A cikk Báldi András, az MTA levelező tagja, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora és Valkó Orsolya, az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet kutatócsoport-vezetője, az EASAC Changing Wildfires munkacsoportjának tagja. írása alapján készült.
Forrás: MTA