Három év után először emelt kamatot az amerikai jegybank

A Fed egyhangú döntéssel 3,5–3,75 százalékról 3,75–4 százalékra emelte a kamatsávot, annak ellenére, hogy Donald Trump elnök határozottan ellenezte a kamatemelést, és korábban kamatcsökkentést sürgetett. Kevin Warsh, a Fed elnöke a döntést azzal indokolta, hogy „az infláció túl magas, és túl régóta az”, ezért a lépés „megfontolt” és „felelős döntés” volt. A bejelentést követően Trump támogatásáról biztosította Warsht, ugyanakkor a kamatdöntésekről szavazó Fed-kormányzótanácsot „ellenségesnek” nevezte.

Miért emel kamatot a Fed?

A magasabb kamatok megdrágítják a hitelfelvételt: a lakosság többet fizethet a hitelek, jelzáloghitelek és hitelkártyák után. Ugyanakkor a kamatemelések kedvezőbb hozamot biztosíthatnak a megtakarításokra. Warsh a szerdai kamatdöntést követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Fed vezetésében „optimista hozzáállás” tapasztalható, az infláció azonban továbbra is problémát jelent.

A Fed – a világ számos más jegybankjához hasonlóan – 2 százalékos inflációs célt követ. Warsh kiemelte, hogy az amerikai infláció már több mint öt éve a célérték felett van. Az infláció tartósan magas szintje miatt a megélhetési költségek és a termékek, illetve szolgáltatások megfizethetősége az amerikai választók egyik legfontosabb aggodalmává vált. Az üzemanyagárak az Iránnal vívott amerikai–izraeli háború kezdete óta jelentősen emelkedtek a megugró nagykereskedelmi olajárak következtében, ami számos más termék és szolgáltatás árát is felfelé hajtotta.

Warsh ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegybank nem képes közvetlenül befolyásolni az egyes termékek árát, legyen szó az olajról vagy az élelmiszerekről. A Fed feladata inkább az, hogy megakadályozza: az áremelkedések az egész gazdaságban széles körben és tartósan begyűrűzzenek. A Fed elnöke szerint az amerikai munkaerőpiac és a gazdaság egészének teljesítménye továbbra is erős, ezért a jegybank elsődleges figyelme az árstabilitás helyreállítására irányul. Hozzátette: az infláció mérséklődéséből éppen a legrosszabb anyagi helyzetben lévők profitálhatnak a legtöbbet.

A jegybankok általában akkor emelnek kamatot, amikor az infláció magas: a drágább hitelek visszafoghatják a fogyasztást, miközben ösztönözhetik a megtakarításokat. Ettől mérséklődhet az áremelkedések üteme. A kamatemelés azonban komoly egyensúlyi kérdés is. A magasabb finanszírozási költségek miatt a vállalatok elhalaszthatják beruházásaikat, ami lassíthatja a gazdasági növekedést.

Mit jelent a kamatemelés az amerikaiak számára?

Warsh kinevezésekor demokrata törvényhozók azt állították, hogy Trump „bábja” lesz, miközben a Fed megfigyelői közül sokan arra számítottak, hogy teljesíti majd az elnök ismételt követeléseit a kamatok csökkentésére. Trump korábban élesen bírálta Warsh elődjét, Jerome Powellt, amiért nem csökkentette a kamatokat.

Amikor a szerdai sajtótájékoztatón Warsht arról kérdezték, milyen üzenetet küldött a kamatemelés Trumpnak, a Fed elnöke elmosolyodott, majd azt mondta: „Nincs mit mondanom az elnökkel folytatott megbeszélésről.” Trump később újságíróknak úgy fogalmazott, hogy bízik Warshban, ugyanakkor szerinte a Fed kormányzótanácsával „nagyon nehéz” dolga van.

Az elnök szerint a kamatok túl magasak és nem megfelelőek. Azt állította, hogy beszélt Warshsal, és azt mondta neki: akár a kormányzótanács álláspontját is támogathatja, mert „úgysem számítana”. Trump a testületet „nagyon ellenségesnek” és „nagyon politikainak” nevezte. Trump korábban közösségi oldalán is a kamatok gyors csökkentését sürgette.

A kongresszusi demokraták szerint a kamatemelés megdrágítja a hiteleket, és emiatt még több amerikai kényszerülhet eladósodni. Chuck Schumer, a szenátus vezető demokrata politikusa azt mondta, hogy a döntés következtében „minden drágábbá válik”, és ezt Donald Trump gazdaságirányításával hozta összefüggésbe.

Drágulhatnak a jelzáloghitelek és más kölcsönök

A mostani kamatemelés az első olyan kamatdöntés volt, amely bármilyen irányú változást hozott 2025 decembere óta, amikor a Fed legutóbb csökkentette a kamatokat. Az amerikai jegybank legutóbb 2023 júliusában emelt kamatot. A magasabb jegybanki kamat a lakásvásárlók számára is magasabb jelzáloghitel-kamatokat eredményezhet, és növelheti más típusú adósságok finanszírozási költségét is.

A JP Morgan, a KeyCorp és a BNY nagybankok szerdán egyaránt 6,75 százalékról 7 százalékra emelték prime lending rate-jüket, vagyis elsődleges hitelkamatukat. Ez közvetlenül is hatással lehet a hitelkártyák és a személyi kölcsönök kamataira. A jelzáloghitelek költségei az elmúlt évben emelkedtek, ugyanakkor továbbra is a 2023-ban látott csúcsértékek alatt vannak. A Freddie Mac adatai szerint egy 30 éves, fix kamatozású jelzáloghitel átlagos kamata 6,76 százalék, míg egy 15 éves konstrukcióé 6,09 százalék.

Az amerikai lakástulajdonosok közül sokan 30 vagy 15 éves, fix kamatozású jelzáloghitellel rendelkeznek. Esetükben a jegybanki kamat változása önmagában nem módosítja a havi törlesztőrészletet. A magasabb kamatszint ugyanakkor érdemben érintheti azokat, akik most szeretnének lakáshitelt felvenni, illetve akik meglévő hitelüket akarják újrafinanszírozni.

Újabb kamatemelések is jöhetnek

Warsh nem kívánta megmondani, hogy saját véleménye szerint milyen irányba tartanak majd a Fed kamatai. A jegybanki döntéshozók többsége ugyanakkor arra számít, hogy az év vége előtt újabb kamatemelésre kerülhet sor, amellyel az irányadó kamatsáv 4–4,25 százalékra emelkedne.

A döntéshozók szűk többsége szerint ezt követően 2027-ben 4,25–4,5 százalékig is emelkedhet a kamatszint, mielőtt 2028-ban és 2029-ben kamatcsökkentések kezdődnének. A jegybanki előrejelzés szerint az infláció a következő években fokozatosan mérséklődhet, és 2029-re visszatérhet a Fed 2 százalékos célértékéhez.

Az amerikai jegybank nincs egyedül az Iránnal folytatott háború kezdete óta tapasztalható inflációs nyomással. Az Európai Központi Bank a múlt héten emelt kamatot, míg a Bank of England csütörtökön hozza meg saját kamatdöntését.