Vasárnaptól kötelező lesz megjelölni az MI által készített tartalmakat az EU-ban

Az új szabályok alapján a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a felhasználók egyértelműen tudják, mikor lépnek kapcsolatba mesterséges intelligenciával. Ez elsősorban az AI-alapú chatbotokat érinti: a szolgáltatásoknak világosan jelezniük kell, hogy nem ember, hanem algoritmus válaszol a kérdésekre. Az Európai Bizottság szerint ez történhet például a beszélgetés elején megjelenő figyelmeztetéssel vagy egy folyamatosan látható jelöléssel.

A szabályozás azt is előírja, hogy a tájékoztatásnak valóban észrevehetőnek kell lennie. Nem elegendő egy eldugott utalás az általános szerződési feltételek között vagy egy nehezen megtalálható adatkezelési tájékoztatóban. Az uniós elvárás szerint egy átlagos felhasználónak külön keresgélés nélkül fel kell ismernie, hogy mesterséges intelligenciával kommunikál.

Nemcsak a chatbotokra vonatkozik

A rendelet jóval szélesebb kört érint, mint a beszélgetőrobotok. Minden olyan kép, videó, hangfelvétel vagy szöveg esetében, amelyet mesterséges intelligencia állított elő vagy érdemben módosított, megfelelő jelölést kell alkalmazni.

Ez történhet például digitális vízjellel vagy más technikai azonosítóval, amely megkönnyíti annak felismerését, hogy a tartalom mesterséges intelligenciához köthető. A szabályozás különösen a deepfake-ek visszaszorítására koncentrál, mivel ezek a tartalmak sokszor megtévesztően valósághűek.

Az Európai Unió meghatározása szerint deepfake-nek számít minden olyan kép, videó, hangfelvétel vagy szöveg, amely valósnak tűnik, de mesterséges intelligencia hozta létre vagy jelentős mértékben manipulálta.

A jelölési kötelezettség a közérdekű témákról szóló szövegekre is vonatkozik, amennyiben azok emberi szerkesztői ellenőrzés nélkül készültek mesterséges intelligenciával.

A cél a bizalom megőrzése

Brüsszel szerint az intézkedések elsődleges célja nem a technológia korlátozása, hanem az átláthatóság növelése.

Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott: a generatív mesterséges intelligencia korábban nem látott lehetőséget teremt a dezinformáció gyors előállítására, személyre szabására és tömeges terjesztésére.

A tisztviselő szerint egyre nehezebb eldönteni, hogy mi valódi és mi mesterséges, ezért az új szabályok azt szolgálják, hogy az emberek továbbra is megbízhassanak abban, amit az interneten látnak, hallanak vagy olvasnak.

Nem mindenkit érint

Az előírások elsősorban a professzionális célból előállított tartalmakra vonatkoznak. Az Európai Unió közlése szerint azok a magánszemélyek, akik kizárólag személyes célra használják a mesterséges intelligenciát, nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

Kivételt élveznek az alkotói, művészeti, szatirikus és fikciós művek is.

A már működő mesterségesintelligencia-rendszerek számára átmeneti időszakot biztosítottak: ezeknek december 2-ig kell megfelelniük az új követelményeknek.

Komoly bírságokra számíthatnak a szabályszegők

Az uniós AI-rendelet nem csupán ajánlásokat fogalmaz meg. Azok a vállalatok, amelyek elmulasztják a kötelező jelöléseket vagy más módon megsértik az előírásokat, jelentős pénzbírságra számíthatnak.

Brüsszel szerint a szankciókra azért van szükség, hogy a szabályozás ne maradjon pusztán elvi kötelezettség.

A Big Tech részben már megelőzte a szabályozást

A nagy technológiai vállalatok közül több már korábban elkezdte bevezetni saját AI-jelölési rendszereit.

A TikTok évek óta előírja az alkotóknak, hogy jelöljék a mesterséges intelligenciával létrehozott képeket, videókat és hangfelvételeket. A vállalat szerint platformján már több mint hárommilliárd tartalom visel ilyen címkét.

A Meta az Instagramon és a Facebookon az „AI Info” jelölést alkalmazza az AI segítségével készített bejegyzéseknél.

A Google szintén csatlakozott az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó átláthatósági magatartási kódexéhez. A vállalat közlése szerint az Nvidiával, az OpenAI-jal és az Apple-lel közösen dolgozik olyan digitális címkézési megoldások fejlesztésén, amelyek segíthetik az MI által létrehozott tartalmak azonosítását.

Nem mindenki lelkes

Az uniós szabályozást ugyanakkor több vállalat és iparági szereplő is bírálja.

Szerintük a kötelező jelölések jelentős adminisztratív terhet jelentenek, miközben a mesterséges intelligencia már annyira elterjedt, hogy idővel gyakorlatilag minden digitális tartalmat érinthetnek.

Ashley Casovan, a Nemzetközi Adatvédelmi Szakemberek Szövetségének képviselője ezzel szemben úgy látja, minden új szabályozás bevezetésekor hasonló aggályok merülnek fel.

„Azt halljuk, hogy a szabályok bevezetése nagyon nehéz lesz. De ezt szinte minden új megfelelési kötelezettségnél halljuk. A világ mégis megy tovább, és a vállalatok végül alkalmazkodnak” – fogalmazott.

Karen Massin, a Google munkatársa ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a túlzott szabályozási összetettség akár az ellenkező hatást is kiválthatja.

Szerinte, ha az internetet egymást átfedő AI-jelölések, figyelmeztetések és jogi közlemények lepik el, a felhasználók éppen azt a világos tájékoztatást veszíthetik szem elől, amelyet a szabályozás biztosítani szeretne.