Mire költi Európa a pénzét? – Így alakul a közkiadások szerkezete a kontinensen

Az állampolgárok adót fizetnek, az adóbevételek pedig Európa-szerte az állami bevételek jelentős részét adják. Ezekből finanszírozzák többek között az oktatást, az egészségügyet és a szociális ellátásokat. De pontosan hová kerül a közpénz Európában? Mire költenek a kormányok, és hogyan oszlik meg az állami kiadások szerkezete az egyes országok között?

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az adóbevételek az Európai Unió GDP-jének 40,3 százalékát tették ki. Ugyanebben az évben az általános kormányzati kiadások teljes összege ennél is magasabb volt: a GDP 49,6 százalékát érte el az EU-ban.

Minden ötödik euró a szociális védelemre jut

Mivel az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen eltér az egyes európai országokban, az összehasonlítás szempontjából pontosabb képet ad, ha azt vizsgáljuk, hogyan oszlik meg a teljes állami költés. Az Európai Unióban 2024-ben a GDP 19,6 százalékát fordították szociális védelemre, ami a teljes kormányzati kiadás 40 százalékát jelentette. Másképpen fogalmazva: az EU-ban minden öt euróból kettőt szociális védelemre költöttek.

A szociális védelem célja, hogy segítséget nyújtson többek között a munkanélküliséggel, a gyermekvállalással és szülői kötelezettségekkel, a betegséggel és egészségügyi ellátással, a fogyatékossággal, a házastárs vagy szülő elvesztésével, az időskorral, a lakhatással, illetve a társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos kockázatok esetén. A szociális védelmi juttatások legnagyobb részét a nyugdíjak teszik ki: ezek a teljes összeg csaknem felét adják. A rendszer emellett többek között betegséghez, fogyatékossághoz és munkanélküliséghez kapcsolódó ellátásokat is magában foglal.

A 31 vizsgált országban – az EU-tagállamok mellett az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Svájcban és Izlandon – mindenhol a szociális védelem képviseli a kormányzati kiadások legnagyobb hányadát. Az arány Magyarországon 26 százalék, míg Finnországban 45,9 százalék.

Az uniós 40 százalékos átlag felett van a szociális védelem részesedése:

• Luxemburg: 42,5%
• Olaszország: 42,2%
• Dánia: 41,5%
• Franciaország: 41,5%
• Ausztria: 41,3%
• Németország: 41,3%
• Spanyolország: 41,0%
• Portugália: 40,4%

Az EU négy legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – egyaránt meghaladja a 40 százalékos szintet. Az Egyesült Királyságban 34,5 százalék ez az arány; ez az adat az OECD-től származik. Az Európai Központi Bank (EKB) Marta Rodríguez-Vives és Linda Kezbere által készített jelentése szerint nincs olyan, minden országra érvényes, „optimális” szintje a szociális kiadásoknak, amelyet az egyes gazdaságokhoz viszonyítva egyformán megfelelőnek lehetne tekinteni. A jelentés szerint az euróövezet országaiban a nyugdíjrendszerek felépítése jelentősen különbözik, ami a szociális kiadások arányára is hatással van.

A kiadási arány és a tényleges összeg nem ugyanazt mutatja

Az országok közötti jelentős különbségek jól érzékeltetik, hogy a kormányok eltérő módon állítják fel szakpolitikai és költségvetési prioritásaikat. Ugyanakkor fontos különbséget tenni a kiadások aránya és a ténylegesen elköltött összeg között.

Az egyes országok GDP-je és a teljes kormányzati kiadás nominális értéke ugyanis nagymértékben eltérhet. Emiatt egy ország a teljes költségvetéséből ugyan nagyobb arányt fordíthat egy adott területre, miközben egy másik ország ugyanarra a célra nominálisan több pénzt költ. Ezért a szociális védelemre jutó egy főre eső kiadás – euróban, illetve vásárlóerő-paritáson számolva – árnyaltabb összehasonlítást tesz lehetővé az egyes országok között.

Az egészségügy a második legnagyobb tétel – de nem mindenhol

Az Európai Unióban átlagosan az egészségügy a második legnagyobb kormányzati kiadási kategória, a teljes állami költés 15 százalékával. Ez az országok többségére is igaz, kilenc országban azonban más kiadási kategória áll a második helyen. Ezek: Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország, Málta, Luxemburg, Lettország és Svájc.

Az egészségügyi kiadások aránya jelentős különbségeket mutat: Svájcban 6,7 százalék, Magyarországon 10 százalék, míg Írországban 24,3 százalék. Az Egyesült Királyságban a kormányzati kiadások viszonylag nagyobb részét, 19 százalékát fordítják egészségügyre. Ez magasabb, mint az EU több nagy gazdaságában: Franciaországban 15,6 százalék, Németországban 15,4 százalék.

Az EKB jelentése szerint az egészségügyi finanszírozási modellek közötti különbségek is befolyásolják az állami egészségügyi kiadásokat. Az egyes országokban ugyanis eltérő arányban oszlanak meg az egészségügyi költségek az állam és a háztartások között.

A szociális védelem és az egészségügy együtt már a kiadások több mint felét adja

A szociális védelem és az egészségügy együttes részesedése az országok kétharmadában meghaladja az 50 százalékot. Az EU egészében ez a két terület együtt a teljes kormányzati kiadás 55 százalékát teszi ki. Az EU négy legnagyobb gazdaságában egyaránt meghaladja ez az arány az uniós átlagot, és mind az öt északi országban – Dániában, Finnországban, Izlandon, Norvégiában és Svédországban – szintén 50 százalék fölött van.

Ezzel szemben Magyarországon 36 százalék, Máltán pedig 39,5 százalék a két kategória együttes részesedése. Írországban és Finnországban 59 százalék fölött van.

Az EU-ban három további kiadási kategória részesedése is 10 százalék körül alakul:

• általános közszolgáltatások: 12,4%
• gazdasági ügyek: 10,8%
• oktatás: 9,7%

Az uniós átlag azonban jelentős országonkénti különbségeket takar.

Magyarországon kiugróan magas az általános közszolgáltatások aránya

Az általános közszolgáltatások közé tartozik az állam alapvető működtetése: többek között a kormányzati igazgatás, a parlament működése, az államháztartás és közpénzügyek, a külügyek, az államadósság kezelése, valamint a kormányzat különböző szintjei közötti transzferek. Ennek a kategóriának a részesedése Bulgáriában 7,5 százalék, míg Magyarországon 21,2 százalék. Magyarországon ez egyben a második legnagyobb kormányzati kiadási kategória a szociális védelem után. Ugyanez igaz Görögországra (17,1%) és Olaszországra (15,4%) is.

A gazdasági ügyek ezzel szemben Máltán, Lettországban, Romániában, Bulgáriában és Luxemburgban jelentik a második legnagyobb kiadási kategóriát. A kategória részesedése Dániában 6,5 százaléktól Máltán 20,3 százalékig terjed. A gazdasági ügyekhez sorolják többek között a foglalkoztatással és vállalkozásokkal, a mezőgazdasággal, az energiával, az iparral, a közlekedéssel, a kommunikációval és a gazdasági kutatással kapcsolatos állami kiadásokat.

Oktatás: Svájc fordítja rá a legnagyobb arányt

Az oktatás Svájcban az egyetlen ország a vizsgáltak között, ahol ez a második legnagyobb kormányzati kiadási kategória. Az ország a kormányzati kiadások 16,3 százalékát fordítja oktatásra. Figyelemre méltó, hogy az Európai Unió négy legnagyobb gazdaságában az oktatásra fordított kiadások aránya egyaránt az uniós átlag alatt van. A legalacsonyabb arány Olaszországban, 8 százalék.

A szociális védelem, az egészségügy, az általános közszolgáltatások, a gazdasági ügyek és az oktatás együtt az egyes országok kormányzati kiadásainak 80–92 százalékát teszik ki. Az EU-ban ez az öt kategória együttesen 87,9 százalékot képvisel.

A védelem a hatodik legnagyobb kiadási kategória

Az Európai Unióban a védelem a hatodik legnagyobb kormányzati kiadási kategória, amelyre a teljes állami kiadás 3,5 százaléka jut. Az Egyesült Királyságban ennél nagyobb, 4,9 százalékos a védelem részesedése. Ez meghaladja például Franciaország 3,2 százalékos és Németország 2,7 százalékos arányát.

A szabadidő, a kultúra és a vallás, a környezetvédelem, valamint a lakhatás és közösségi szolgáltatások finanszírozása jóval kisebb súlyú a kormányzati költségvetésekben. Ez a három kategória együtt az EU teljes kormányzati kiadásának mindössze 5,6 százalékát teszi ki.