Spanyolország „önzőnek” nevezte több uniós ország reakcióját a ceutai migránshullámra

A hatóságok szerint a július 30-án az enklávéba érkezők csaknem mindegyike már elhagyta Ceutát, Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter pedig szombaton közölte, hogy a halálos áldozatok száma legalább 67-re emelkedett.

A fejlemények után Olaszország ideiglenesen felfüggesztette a Spanyolországgal fennálló schengeni együttműködést. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök „megdöbbentőnek” nevezte a történteket.

Finnország és Dánia támogatta az olasz lépést, Andrej Babiš cseh miniszterelnök pedig azt szorgalmazta, hogy ideiglenesen függesszék fel Spanyolország schengeni tagságát. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében azt közölte, hogy „komoly aggodalommal” figyeli egyes európai kormányok reakcióját.

A spanyol kormányfő szerint a hatóságok kevesebb mint 48 óra alatt teljes mértékben visszaállították az ellenőrzést a határon, és megakadályozták a migránsok „engedély nélküli továbbutazását a kontinentális Európa felé”.

Sánchez úgy fogalmazott: miközben a legtöbb tagállam „támogatásról és szolidaritásról” biztosította Spanyolországot, néhány kormány inkább támadást indított Madrid ellen, amit szerinte „előítéletek, álhírek, tudatlanság vagy politikai érdekek” vezéreltek. Arra is emlékeztetett, hogy Ceuta nem része a schengeni övezetnek.

„Az Európai Unió nem engedheti meg magának ezt a fajta önző, megosztó és jogellenes reakciót” – írta.

A spanyol miniszterelnök sürgős belügyminiszteri találkozó összehívását kezdeményezte annak érdekében, hogy megerősítsék: az EU külső határainak védelme valamennyi tagállam közös felelőssége.

Ezzel párhuzamosan az EU 27 tagállamából 22 nyílt levélben sürgetett rendkívüli egyeztetést, arra hivatkozva, hogy „komoly aggodalomra” adnak okot a ceutai események.

A levél aláírói üdvözölték Spanyolország és Marokkó együttműködését a migránsok gyors visszatérésének biztosítása érdekében, ugyanakkor úgy vélték, hogy az uniós belügyminiszterek videókonferenciája hozzájárulhatna ahhoz, hogy megállapodás szülessen az uniós eszközök mozgósításáról és a Spanyolországnak nyújtandó támogatásról a határ feletti „hatékony ellenőrzés” helyreállítása és az újabb ellenőrizetlen átlépések megakadályozása érdekében.

Csütörtökön kaotikus jelenetek alakultak ki Ceutában, miután az észak-afrikai spanyol enklávé határellenőrzése láthatóan összeomlott. Grande-Marlaska szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, a helyzet szinte teljesen normalizálódott.

„Szinte valamennyien elhagyták már Ceutát”

– fogalmazott a belügyminiszter, hozzátéve, hogy az üzletek ismét kinyitottak, és „a helyzet gyakorlatilag visszaállt a korábbi állapotába”.

Közölte azt is, hogy Spanyolország egy felfújható tengeri akadály kiépítését kezdte meg az újabb illegális belépések megakadályozására.

Bár a helyszínen fokozatosan enyhül a válság, annak politikai és diplomáciai következményei továbbra is érezhetők Madridban és más európai fővárosokban.

Meloni csütörtökön a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy az ilyen „ellenőrizetlen bevándorlás” veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, majd egy hónapra felfüggesztette a Spanyolországgal fennálló schengeni megállapodást.

A schengeni térség 29 európai ország nyitott határokon alapuló együttműködése, amely megszüntette a belső határellenőrzést a részt vevő államok között. Spanyolország válaszul bekérette az olasz nagykövetet Madridba, külügyminisztere pedig kijelentette: „európai szolidaritást várunk, nem pedig pártpolitikai demagógiát”.

Mari Rantanen finn belügyminiszter közölte, hogy megkezdte a felkészülést a belső határellenőrzés visszaállítására „amennyiben szükségessé válik”, és valamennyi európai országot Meloni döntésének támogatására szólított fel.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén arra kérte az Európai Uniót, hogy „minden lehetőséget mérlegeljen, beleértve a schengeni együttműködés felfüggesztését is”.

Franciaország szigorította a Spanyolországgal közös határ ellenőrzését, és közölte, hogy szombatra megerősíti rendőri jelenlétét. Luís Montenegro portugál miniszterelnök arról beszélt, hogy országa szintén fontolgatja a határellenőrzés megerősítését. Ursula von der Leyen szerint a Ceutából érkező felvételek „elfogadhatatlanok”. Az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott:

„Nem engedhetjük meg, hogy bárki a szabályaink betartása nélkül lépjen be az Európai Unióba.”

Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy támogatja Spanyolország szándékát az illegális migránsok európai kontinensre jutásának megakadályozására, és felszólította Marokkót az illegálisan érkezők azonnali visszafogadására.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a történtek közvetlenül Spanyolország migrációs politikájának következményei. Donald Trump amerikai elnök „katasztrófának” nevezte a helyzetet, és úgy fogalmazott: „olyan, mintha emberek százezrei szállnának meg egy országot”.

Madrid ugyanakkor megvédte saját intézkedéseit. A spanyol kormány katonákat, további rendőröket, drónokat, búvárokat és hajókat vezényelt Ceutába, valamint megerősítette a biztonsági jelenlétet a másik észak-afrikai spanyol enklávéban, Melillában is, ahol szintén több száz határátlépést regisztráltak.

Sánchez – aki a migránshullám után személyesen is ellátogatott Ceutába – közölte, hogy szükség esetén tovább erősítik a marokkói határ védelmét, és hangsúlyozta, hogy a marokkói hatóságok együttműködnek Spanyolországgal.

A kormányfő az embercsempész-hálózatokat tette felelőssé a történtekért, az eseményeket pedig „Spanyolország területi integritásának megsértéseként” értékelte. Szerinte az embercsempész-bandák saját érdekeiknek megfelelően értelmeztek egy legfelsőbb bírósági döntést, és ez az értelmezés „futótűzként terjedt el”.

Magnus Brunner uniós biztos José Manuel Albares spanyol külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése után azt közölte: „egyetlen ember sem jutott át az uniós szárazföldre”. Júniusban a spanyol Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Ceuta vagy Melilla felé tartó, tengeren feltartóztatott migránsokat nem lehet megfelelő jogi eljárás nélkül azonnal visszaküldeni Marokkóba.

Bár az idei migránshullám rendkívüli méretű, Ceuta régóta az Európába igyekvő migránsok egyik legfontosabb célpontja. A nyári hónapokban rendszeresen megnő az átkelési kísérletek száma, amelyeket gyakran a közösségi médián keresztül szerveznek.

2021-ben néhány nap alatt mintegy nyolcezer ember jutott be Ceutába, ami jelentősen kiélezte Spanyolország és Marokkó diplomáciai kapcsolatát.

A magas munkanélküliséggel küzdő Marokkóban tavaly több, főként a Z generáció által szervezett kormányellenes tüntetés zajlott, amelyeken a fiatalok jobb megélhetési lehetőségeket és magasabb színvonalú közszolgáltatásokat követeltek.

Ceuta és Melilla alkotja az Európai Unió egyetlen afrikai szárazföldi határát. Az enklávékba a migránsok akár több kilométeres úszással is eljuthatnak.

Spanyolország a bevándorlás kérdésében viszonylag nyitott politikát folytat. Áprilisban a kormány jóváhagyta azt a tervet, amely 500 ezer, korábban jogi státusz nélküli migráns számára biztosítana legális tartózkodási lehetőséget, lehetővé téve számukra a hivatalos munkavállalást.

Az intézkedést már akkor is bírálta Giorgia Meloni, aki szerint a spanyol politika „a szomszédos országokra is hatással lesz”. Júniusban az Európai Parlament ugyanakkor elfogadta a migrációs szabályok szigorítását, amely szélesebb jogköröket biztosít a hatóságoknak az irregulárisan érkező migránsok visszaküldésére.