A Frontex vezetője szerint a határvédelem és az alapjogok nem állnak szemben egymással

Hans Leijtens holland altábornagy 2023 márciusa óta vezeti a Frontexet, az Európai Unió külső határainak védelméért felelős ügynökséget. A korábban a Holland Királyi Csendőrségnél szolgáló vezető – aki a Frontex igazgatótanácsának munkájában is részt vett – irányítása alatt az ügynökség egyik legfontosabb feladata a korábbi években megingott bizalom helyreállítása lett.

A Frontexet ugyanis hosszú ideig komoly bírálatok érték amiatt, hogy egyes határvédelmi műveletek során nem biztosított megfelelő ellenőrzést az alapvető jogok érvényesülése felett. Leijtens szerint azonban az ügynökség működésének megítélésében nem kizárólag a saját értékelése számít, hanem az is, hogy a tagállamok és az európai intézmények miként látják a változásokat.

„Leginkább abban a bizalomban volt hiány, hogy helyesen és a megfelelő módon járunk el. Ez nagyon érzékeny egyensúly – könnyű elveszíteni, és folyamatosan gondoskodni kell róla” – fogalmazott.

A főigazgató szerint az elmúlt időszakban több reformot is végrehajtottak az átláthatóság növelése és az ellenőrzési mechanizmusok erősítése érdekében. Hangsúlyozta: a határvédelem és az emberi jogok tiszteletben tartása nem egymást kizáró célok.

A Frontex már nem csak koordinál

A 2019-es uniós szabályozási változások jelentősen átalakították a Frontex szerepét. Az ügynökség ma már nem pusztán koordinálja a tagállamok együttműködését, hanem saját állománnyal és felszereléssel is részt vesz a határvédelmi műveletekben.

A Frontex tisztjei közvetlenül támogatják a nemzeti határőrizeti szerveket, miközben tevékenységüket az uniós és a tagállami jogszabályok keretei határozzák meg.

Leijtens kitért arra is, hogy az információmegosztás más hatóságokkal szigorú jogi szabályok szerint zajlik, és adatvédelmi ellenőrzés alatt áll.

A Földközi-tenger továbbra is a legnagyobb kihívás
Bár a Frontex adatai szerint az illegális határátlépések száma immár harmadik éve csökken az Európai Unió külső határain, Leijtens szerint korai lenne hátradőlni.

A főigazgató két migrációs útvonalat emelt ki különösen kockázatosként: a Líbiából Görögországba, Kréta irányába vezető tengeri útvonalat, valamint az Algériából a spanyol Baleár-szigetek felé tartó útvonalat.

„Nem pusztán a számokról van szó, hanem magáról az utazás kockázatáról is. A Földközi-tenger középső részén való átkelés továbbra is messze a legveszélyesebb” – mondta.

A Frontex vezetője szerint idén már több mint ezer ember vesztette életét a Földközi-tengeren, miközben megpróbált Európába jutni.

A belarusz határ: migráció mint politikai eszköz?

A másik kiemelt biztonsági kockázatot az Európai Unió és Belarusz közötti határ jelenti. Leijtens szerint ez a helyzet eltér a hagyományos migrációs folyamatoktól, mivel állítása szerint a migrációt politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják.

„Tudjuk, hogy a határ túloldalán minden az ottani hatóságok teljes ellenőrzése alatt áll. Semmi sem történik ott véletlenül” – fogalmazott.

A Frontex főigazgatója eddig két alkalommal látogatott el a lengyel–belarusz határhoz. Elmondása szerint a lengyel határőrség vezetője kísérte útjain, és nagy benyomást tett rá az ott szolgáló egyenruhások munkája.

Ugyanakkor hozzátette: a Frontex jelenlétének mértékét mindig az adott tagállam határozza meg.

„Rendelkezésre állunk, de a saját igényeit Lengyelország határozza meg” – mondta.

A mesterséges intelligencia segíthet, de nem válthatja ki az embert

A határvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak az új technológiák. A Frontex már jelenleg is használ drónokat, fejlett elemzőrendszereket és különböző digitális megoldásokat a határfigyelés támogatására.

Leijtens szerint a mesterséges intelligencia tovább javíthatja a kockázatok felismerését és az adatok feldolgozását, de nem válthatja ki a szakemberek munkáját.

„Végső soron az embernek kell felügyelnie a mesterséges intelligenciát” – jelentette ki.

A Frontex vezetője szerint a technológiai fejlesztések elsődleges célja az lehet, hogy a szabályosan utazók számára gyorsabbá és egyszerűbbé váljon a határátlépés, miközben a hatóságok nagyobb figyelmet fordíthatnak a valódi biztonsági kockázatokra.

Új kihívások az ukrajnai háború miatt

A Frontex az ukrajnai háború következményeire is készül. Az ügynökség támogatja az Ukrajnával szomszédos országokat, köztük Moldovát, és szorosabb együttműködést épít ki az ukrán hatóságokkal.

Leijtens szerint nemcsak a jelenlegi helyzet jelent kihívást, hanem az is, ami a háború lezárása után következhet. A határbiztonság újjáépítése során ugyanis megnőhet a határokon átnyúló bűnözés kockázata.

Az európai beléptetési és kiléptetési rendszer (EES) bevezetésével kapcsolatos nehézségekről szólva a Frontex vezetője hangsúlyozta: az ügynökség nem felel a rendszer működtetéséért, ugyanakkor kész segítséget nyújtani a tagállamoknak, ha problémák merülnek fel.

Hans Leijtens szerint a jövő európai határigazgatása az emberi jelenlét, a technológiai fejlődés és a nemzetközi együttműködés egyensúlyán múlik.