Ez várható a következő napokban a Pakson

A rekordalacsony dunai vízállás miatt a következő 24–72 órában teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű – jelentette be az MVM. Az ország legnagyobb áramtermelő létesítménye jelenleg fokozatosan csökkenti teljesítményét, mivel az alacsony vízszint már veszélyezteti a blokkok biztonságos hűtését.

A Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének mintegy 45–50 százalékát biztosítja, ezért egy teljes leállás komoly kihívást jelent az ország energiaellátása számára. Az Országos Atomenergia Hivatal hangsúlyozta: a döntés megelőző biztonsági intézkedés, vagyis nem műszaki meghibásodás vagy nukleáris veszélyhelyzet miatt kerül sor a blokkok leállítására.

Hogyan pótolják a kieső áramot?

A kieső termelést várhatóan nagyobb villamosenergia-importtal, valamint más hazai erőművek – elsősorban gáztüzelésű erőművek – fokozott működésével próbálják pótolni. A villamosenergia-rendszert irányító MAVIR szerint folyamatosan figyelik a helyzetet, és felkészültek a szükséges intézkedésekre.

A szakemberek szerint a lakossági áramellátás rövid távon továbbra is biztosított, így áramszünetektől egyelőre nem kell tartani. Ugyanakkor a rendkívüli hőség miatt az ország villamosenergia-igénye is magas, ami tovább növeli a rendszer terhelését.

Mit érezhet ebből a lakosság?

A háztartások várhatóan nem érzékelnek közvetlen változást: az elektromos hálózat működése biztosított maradhat, és a szolgáltatók szerint a fogyasztók ellátása nincs veszélyben. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a nagyobb import és a drágább gázerőművek bevonása növelheti az energiatermelés költségeit.

Ha az alacsony dunai vízállás tartósan fennmarad, és hosszabb ideig szükség lesz a paksi blokkok leállítására, az középtávon az áram nagykereskedelmi árának emelkedéséhez vezethet. Ez elsősorban az ipari fogyasztókat érintheti, de hosszabb távon a lakossági energiaárakra is hatással lehet, amennyiben az állam nem vállalja át a többletköltségeket.

A mostani helyzet ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb aszályok és szélsőségesen alacsony folyóvízszintek nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az ország energiaellátását is egyre nagyobb kihívás elé állítják.