Külföld
Anti-Brexit? Újraindulhat a brit–uniós közeledés az új külügyminiszterrel
Jelentős átalakulás előtt áll az Egyesült Királyság külpolitikája. Az új külügyminiszter, Ed Miliband nemcsak a Brexit utáni kapcsolatok újraépítését tekinti egyik legfontosabb feladatának, hanem azt is, hogy a klímaváltozás és a nemzetközi fejlesztési politika ismét a brit diplomácia középpontjába kerüljön.
A korábbi munkáspárti vezető lendületesen vette át a Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal irányítását, és már első intézkedései is azt jelzik, hogy szakítani kíván az előző évek prioritásaival.
Klímavédelem kerül a külpolitika középpontjába
Miliband már kinevezése előtt jelezte Andy Burnham miniszterelnöknek, hogy csak akkor vállalja a posztot, ha lehetőséget kap arra, hogy a klímaváltozás elleni fellépést és a nemzetközi fejlesztési együttműködést a brit külpolitika meghatározó elemévé tegye.
Ez jelentős irányváltást jelenthet az előző kormányok politikájához képest, amelyek a növekvő biztonsági és védelmi kiadások miatt háttérbe szorították a fejlesztési programokat.
Az új külügyminiszter első hivatalos útjai is ezt a szemléletet tükrözték: Párizsba és Madridba látogatott, ahol francia és spanyol kollégájával egyeztetett. A két országot jelenleg Európa legsúlyosabb erdőtüzei sújtják, így a találkozók középpontjában a klímaváltozás és annak következményei álltak.
Miliband egy londoni szakpolitikai rendezvényen hangsúlyozta, hogy külügyminiszterként jóval nagyobb szerepet kíván adni a környezetvédelemnek. Mint fogalmazott: „Politikus vagyok, nem fődiplomata”, utalva arra, hogy aktív, kezdeményező szerepet kíván betölteni.
Régi politikai ellenfelektől is kér tanácsot
Az új külügyminiszter a sikeres kezdés érdekében nemcsak saját pártjára támaszkodik. Információk szerint konzultált Ed Llewellyn korábbi magas rangú diplomatával és David Cameron volt konzervatív miniszterelnök egykori tanácsadójával is.
A hírek szerint Miliband hamarosan magával Cameronnal is találkozhat. Bár korábban a brit parlamentben heves politikai ellenfelek voltak, Cameron külügyminiszterként szerzett tapasztalatai most értékes segítséget jelenthetnek az új tárcavezető számára.
Érdekesség, hogy Miliband testvére, David Miliband 2007 és 2010 között már betöltötte a brit külügyminiszteri posztot. Ed Miliband szerint nagyapjuk, aki Oroszországból Lengyelországba emigrált, aligha hitte volna, hogy két unokája is az Egyesült Királyság külügyminisztere lesz.
Új lendületet kaphatnak az EU–brit kapcsolatok
A személyi változásokkal párhuzamosan a brit kormány ismét a Külügyminisztérium hatáskörébe helyezi az Európai Unióval való kapcsolatok alakítását. Ez fontos változás, mivel a Brexit utáni tárgyalásokat az előző kormányok elsősorban a Miniszterelnöki Hivatalból irányították.
Ed Miliband már elfogadta a meghívást az uniós külügyminiszterek szeptemberi informális találkozójára, ami szimbolikus lépésnek számít a London és Brüsszel közötti kapcsolatok javításában.
A külügyminiszter szerint Nagy-Britannia gazdasági és biztonsági érdekeit egyaránt az szolgálja, ha szorosabb együttműködés alakul ki az európai szövetségesekkel.
Ennek jegyében Hamish Falconer kapta meg az Európa-ügyi miniszteri posztot, amelyet a kormányközi kapcsolatok koordinálásával is összekapcsoltak. Falconer kabinettagként közvetlenül részt vesz majd a Brexit utáni együttműködés új kereteinek kialakításában.
A Brexit újra napirendre kerülhet
A brit és az uniós vezetők eredetileg július 22-én tartottak volna csúcstalálkozót, ahol az agrár-élelmiszeripari kereskedelemről, a kibocsátáskereskedelmi rendszerről és a fiatalok mobilitását érintő vízumkönnyítésekről is megállapodtak volna.
A találkozót azonban Keir Starmer lemondása miatt elhalasztották.
Andy Burnham miniszterelnök ugyanakkor jelezte, hogy még az idei évben szeretné újra összehívni a csúcstalálkozót. Elemzők szerint ez lehet az első komoly lehetőség arra, hogy London és Brüsszel új alapokra helyezze a Brexit utáni kapcsolatokat.
Ed Miliband kinevezése azt jelzi, hogy az új brit kormány egyszerre kíván aktívabb szerepet vállalni a klímavédelemben és a nemzetközi fejlesztésekben, miközben pragmatikusabb viszony kialakítására törekszik az Európai Unióval. A következő hónapokban eldőlhet, hogy ez a kettős stratégia valóban új korszakot nyit-e az Egyesült Királyság külpolitikájában.
Forrás: Politico