Elképesztő kommunikációs hálózat zajlik a természetben

Hogy a méhek eltáncolják a táplálékforrás helyét, sokkal köztudottabb információ, mint hogy lábnyomferomonokkal is útba igazítanak. Ma már tudományosan bizonyított az is, hogy a prérikutyák nemcsak magát a veszélyt jelzik társaiknak, hanem képesek a ragadozó méretét, alakját és akár a színét is megadni. Na de hogy a gombák utasítást küldjenek a hangyáknak? Ez már egy sokkal kevésbé ismert tény, pedig a természet már jóval az ember előtt létrehozta saját információs hálózatait.

Az ember ma már applikációkkal, értesítésekkel és csoportchatekkel szervezi az életét, amelyet egyre inkább algoritmusok is alakítanak. Mindeközben a természet évmilliók óta illatokkal, rezgésekkel, hangokkal, tánccal és láthatatlan kémiai jelekkel továbbít információt. Íme 3 különleges példa, milyen kifinomult rendszerek teszik lehetővé az állatok együttműködését és túlélését!

1. A prérikutya első pillantásra bájos, kíváncsi rágcsálónak tűnik, valójában azonban az állatvilág egyik legösszetettebb riasztórendszerét működteti. A föld alatti kolóniákban élő állatok számára minden másodperc számít, ezért a veszélyt jelző hangok sokkal többet közölhetnek egy egyszerű figyelmeztetésnél:

A prérikutya gégefője a nagyon mély frekvenciáktól egészen az ultrahangig képes hangot létrehozni. Ez a széles tartomány sokféle árnyalatot és részletet tud megosztani azokban az üzenetekben, amelyeket egymásnak átadnak

– magyarázza Dr. Peter Soroye természetvédelmi biológus, az Élet a túléléshez tervezve dokumentumsorozatban. Eszerint a prérikutyák képesek különbséget tenni a ragadozók között, sőt hangjelzéseik a veszély méretére, alakjára és színére is utalhatnak.

2. A méhek kommunikációja szintén jóval összetettebb annál, mint amit a híres riszáló táncuk alapján gondolnánk. Egy több tízezer egyedből álló kaptár működéséhez folyamatos és pontos információáramlás szükséges, amelyben a tánc mellett az illatok és különféle kémiai jelek is fontos szerepet játszanak. A kutatások szerint a méhek még a lábukkal is üzennek: lábnyomferomonokat hagynak maguk után, amelyek segítik társaikat a tájékozódásban.

A lábnyomferomonok olajos, színtelen anyagok, amelyek nyomot hagynak a méhek számára. Ezeket arra is használhatják, hogy visszataláljanak a kaptáruk bejáratához

– mondja Dr. Rosalind Murray, a University of Toronto Mississauga adjunktusa a Viasat Nature sorozatában. Az evolúciós ökológus emellett a levélvágó hangyák kommunikációjára is felhívja a figyelmet, ami szerinte még ennél is különlegesebb.

3. Ezek az állatok leveleket gyűjtenek, ezeken termesztik fő táplálékforrásukat, a gombát. Mindeközben kétirányú kommunikáció zajlik köztük: a hangyák valójában a termesztett gomba által kibocsátott kémiai jelzésekre reagálnak. Tehát a gomba jelzi, ha más típusú levelekre vagy éppen metszésre van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon, a levélvágó hangyák pedig képesek erre reagálva hatékonyabban kertészkedni.