Óvatosan a cukormentes termékekkel- Új problémát találtak a kutatók

A szorbitot többek között cukormentes rágógumikban, édességekben és különböző „low calorie” termékekben használják, de természetes formában a csonthéjas gyümölcsökben is megtalálható. A Washington University in St. Louis kutatóinak eredményei szerint a szervezetben a szorbit akár fruktózzá, illetve ahhoz közeli vegyületekké is átalakulhat.

A kutatás a Science Signaling folyóiratban jelent meg, és Gary Patti laboratóriumának korábbi munkájára épül. A tudósok korábban azt vizsgálták, hogyan dolgozza fel a szervezet a fruktózt, és milyen kapcsolat lehet ennek anyagcseréje, valamint a májban kialakuló betegségek között.

A bélben is termelődhet szorbit

A kutatók zebradániókon végzett kísérletekben követték nyomon, mi történik a szorbittal a szervezetben. Meglepő módon arra jutottak, hogy a vegyületnek nem feltétlenül kell közvetlenül az elfogyasztott élelmiszerből származnia: a bélben található enzimek glükózból is előállíthatják.

Ez különösen magas vércukorszint esetén lehet jelentős, de a kutatás szerint nem kizárólag cukorbetegeknél történhet meg. Egy étkezést követően ugyanis a bélben a glükóz koncentrációja olyan magasra emelkedhet, hogy az elegendő szorbit képződéséhez.

A folyamatban a bélbaktériumoknak fontos szerepük lehet. Bizonyos Aeromonas baktériumtörzsek képesek lebontani a szorbitot, és egy ártalmatlan melléktermékké alakítani. Így megakadályozhatják, hogy a vegyület továbbjusson a májba.

Ha azonban túl sok szorbit kerül a szervezetbe, a baktériumok kapacitása nem feltétlenül elegendő. Ilyenkor a szorbit eljuthat a májba, ahol fruktózhoz kapcsolódó vegyületté alakulhat.

Nem biztos, hogy a „cukormentes” mindig jobb

A kutatók szerint a bélflóra tehát egyfajta védőszűrőként működhet, amely alacsony mennyiség esetén hatékonyan eltávolítja a szorbitot. Nagyobb terhelés mellett azonban ez a rendszer túlterhelődhet. Ez történhet akkor is, ha valaki nagy mennyiségű szorbitot fogyaszt, de az is növelheti a terhelést, ha sok glükózt visz be, amelyből a bél maga is szorbitot állíthat elő.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a szorbit nem feltétlenül marad a bélrendszerben. Az állatkísérletek során a kutatók a vegyületet a szervezet számos szövetében kimutatták.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség annak pontos megértéséhez, milyen szerepet játszik ebben a bélflóra, illetve hogy az állatkísérletek eredményei milyen mértékben érvényesek az emberekre.

A felfedezés mindenesetre árnyalja azt az egyszerű elképzelést, hogy a cukor mesterséges vagy alternatív édesítőszerrel történő helyettesítése automatikusan egészségesebb választás. A szorbit esetében ugyanis a szervezetben több olyan anyagcsereút is létezhet, amely végül a májhoz vezet.