Külföld
Orosz segítséget gyanítanak az iráni CIA-támadások mögött
Az amerikai hírszerzés vizsgálja, hogy Oroszország szerepet játszhatott-e azokban az iráni dróntámadásokban, amelyek az elmúlt hónapokban több, a Központi Hírszerző Ügynökséghez (CIA) köthető létesítményt értek a Közel-Keleten. A Reutersnek négy, az ügyet ismerő forrás azt mondta: egyelőre nincs végleges bizonyíték Moszkva közvetlen részvételére, de több jel is arra utal, hogy az oroszok célzási információkkal vagy fejlettebb dróntechnológiával segíthették Teheránt.
A vizsgálat középpontjában a márciusi támadások állnak, amelyek során találat érte a rijádi amerikai nagykövetségen működő CIA-állomást, valamint egy másik, Kelet-Irakban található CIA-létesítményt. A források szerint további titkos helyszíneket is támadás érhetett, de ezek pontos helyét és számát nem hozták nyilvánosságra.
Fejlettebb drónok és pontosabb célzás
Nyugati hírszerzési források szerint az egyik belső elemzés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország valószínűleg részt vett a CIA-létesítmények célpontként való kijelölésében.
Két, a Perzsa-öböl térségében dolgozó nyugati tisztviselő szerint a szaúd-arábiai támadás során Irán olyan, orosz fejlesztésekkel továbbfejlesztett Sahíd drónokat vethetett be, amelyek nagyobb pontosságra képesek. Beszámolójuk szerint az egyik drón rést ütött az amerikai nagykövetség külső falán, a másik pedig ezen keresztül jutott az épületbe, ahol felrobbant. A támadásban senki sem halt meg és sérülés sem történt.
Az amerikai elemzők azt is vizsgálják, hogy Irán kapott-e orosz célzási adatokat a támadások végrehajtásához. Ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy az iráni erők eredetileg az amerikai nagykövetséget vették célba, és véletlenül találták el a CIA ott működő állomását.
Műholdas navigáció is érkezhetett Oroszországból
A források szerint Moszkva az elmúlt időszakban segített Iránnak továbbfejleszteni a Sahíd–136 típusú drónokat. Ennek része lehetett a Kometa–M műholdas navigációs rendszer átadása, amely lényegesen pontosabb, és a szakértők szerint jóval nehezebben zavarható, mint az iráni fejlesztésű rendszerek.
A Wall Street Journal már márciusban arról számolt be, hogy Oroszország ilyen navigációs technológiát adott át Teheránnak, ezt azonban a Kreml akkor „álhírnek” nevezte és határozottan tagadta.
A Reuters szerint az amerikai hírszerző közösség egyelőre nem jutott végleges következtetésre az orosz szerepvállalásról. Az elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy kevés ország rendelkezik olyan hírszerzési képességekkel, amelyekkel fel tudná deríteni a szigorúan titkos CIA-létesítmények pontos helyét, és egyben érdekelt is lenne azok célba vételében.
Daniel Hoffman, a CIA egykori állomásfőnöke szerint nem lenne meglepő, ha Oroszország valóban segítette volna Iránt.
A volt hírszerző úgy fogalmazott: Moszkva és Teherán stratégiai érdeke közös, mindkét ország az Egyesült Államok befolyásának visszaszorítására törekszik a saját érdekszférájában. Ha bebizonyosodik az orosz közreműködés, az a szakértők szerint újabb jele lehet annak, hogy a két ország katonai és hírszerzési együttműködése tovább mélyül a közel-keleti konfliktus közepette.
Forrás: Reuters