Tudomány
Miért ilyen a feje ennek a cápának? A kutatók most új magyarázatot keresnek
Egy új kutatás megkérdőjelezi azt a régóta elfogadott magyarázatot, hogy miért különbözik a hím és nőstény bonnetfejű cápa fejformája. A floridai vizekben végzett vizsgálat szerint a cápák jellegzetes, lapátszerű feje az életkor előrehaladtával egyre kerekebbé válik, a változás pedig különösen erős a nőstényeknél.
A kerekfejű pörölycápa (Sphyrna tiburo) a pörölycápák kisebb rokona, és az egyetlen ismert cápafaj, amelynél egyértelmű ivari különbség figyelhető meg a fej alakjában. A hímek fejének elülső része általában hegyesebb, míg a nőstényeké simább és lekerekítettebb. Ezt a jelenséget ivari dimorfizmusnak nevezik.
Korábbi kutatások azt feltételezték, hogy a hímek ivarérettségük elérésekor fejlesztenek ki hegyesebb orrot. A Miami Egyetem Rosenstiel Tenger-, Légkör- és Földtudományi Iskolájának kutatói azonban most arra jutottak, hogy éppen ellenkező folyamat zajlik.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a hegyes fejforma nem olyan jellegzetesség, amely a hímeknél az ivarérettség elérésekor alakul ki”
– mondta Kathy Liu, a tanulmány vezető szerzője. A fiatal hímeknek és nőstényeknek egyaránt hegyesebb volt a fejük, amely az állatok növekedésével fokozatosan kerekebbé vált. Ez a változás a nőstényeknél sokkal kifejezettebbnek bizonyult.
Az étrend nem ad választ a különös fejformára
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a hímek és nőstények eltérő fejformája összefügghet-e táplálkozásukkal vagy táplálékszerzési szokásaikkal. Ehhez 2022 májusa és 2023 májusa között 105 bonnetfejű cápát vizsgáltak a floridai Biscayne-öbölben, további 39 példányt pedig a Tampa-öböl térségében.
A cápák fejét lefényképezték, majd speciális rács segítségével elemezték annak görbületét. Emellett 137 állat izomszövetét is megvizsgálták szén- és nitrogénizotópok alapján, amelyek hosszabb távú képet adhatnak arról, hogy az állatok milyen táplálékhálózatban élnek.
A két floridai populáció táplálkozási szempontból eltérő ökoszisztémákhoz kötődött, ugyanakkor az egyes öblökön belül a hímek és nőstények sok azonos táplálékforrásra támaszkodtak. A kutatók ezért nem találtak bizonyítékot arra, hogy az étrend vagy a táplálékszerzés okozná a nemek közötti fejformabeli különbségeket.
Új rejtélyt hagy maga után a felfedezés
A kutatás így szűkítette a lehetséges magyarázatok körét, de egyben új kérdést is felvetett: akkor miért alakult ki egyáltalán a kerekfejű cápák különleges fejformája?
A kutatók egyik feltételezése szerint a hegyesebb fej a fiatal, kisebb állatok számára hatékonyabb úszást tehet lehetővé. Ahogy azonban a nőstények nagyobbá válnak és a szaporodás, illetve a vemhesség miatt megváltozik testük, ez az előny kevésbé lehet fontos.
Ennek bizonyításához további vizsgálatokra lesz szükség, többek között a cápák úszási teljesítményének és embrionális fejlődésének tanulmányozására. A kutatók más földrajzi területeken élő bonnetfejű cápák vizsgálatát is tervezik, hogy kiderüljön, mennyire általánosak a most feltárt mintázatok.
A kutatás eredményei az Integrative Organismal Biology című folyóiratban jelentek meg „A Head of the Curve: Bonnethead Shark (Sphyrna tiburo) Cephalofoil Morphology and Trophic Ecology” címmel.