Már éppen fellélegezhetnének a vásárlók, de újabb drágulási hullám jöhet az európai boltokban

Az Oxford Economics és a Deutsche Bank elemzői szerint az elmúlt hónapok kedvező inflációs adatai nem jelentik azt, hogy tartósan vége lenne az élelmiszerek drágulásának. A mostani folyamatok alapján inkább egy átmeneti nyugalmi időszakról lehet szó, amelyet újabb áremelkedési hullám követhet.

Miért nem drágultak még az élelmiszerek?

Sokan arra számítottak, hogy az iráni háború miatt megugró olaj- és műtrágyaárak rövid időn belül ismét felhajtják az élelmiszerárakat Európában. Ez egyelőre nem történt meg.

Ennek oka, hogy az élelmiszeriparban az alapanyag- és energiaköltségek csak hosszabb késéssel jelennek meg a fogyasztói árakban. A magasabb költségeket először a gazdálkodók viselik, majd fokozatosan továbbhárulnak a feldolgozóiparra, a nagykereskedőkre, végül pedig a kiskereskedelmi láncokra. Ez a folyamat akár egy évnél is tovább tarthat.

Az Oxford Economics becslése szerint az euróövezet élelmiszer-inflációja az idei júniusi 1,6 százalékról 2027-re ismét megközelítheti a 3 százalékot.

A nyári hőség nagyobb veszély lehet, mint a háború

Az elemzők szerint azonban nem feltétlenül az energiaárak jelentik a legnagyobb kockázatot.Az Oxford Economics úgy véli, hogy az idei rendkívüli európai hőhullámok nagyobb hatással lehetnek a jövő évi élelmiszerárakra, mint maga az iráni konfliktus.

A szárazság és a tartósan magas hőmérséklet ugyanis már most károkat okozott a termőterületeken, és ezek a veszteségek a következő betakarítás során válhatnak igazán láthatóvá. Az elemzőház számításai szerint önmagában az időjárás akár egy teljes százalékponttal is növelheti a jövő évi élelmiszer-inflációt.

A jelentés szerzői szerint a terméskiesés egy része már elkerülhetetlen, és ha a nyár hátralévő részében újabb hőhullámok érkeznek, a helyzet tovább romolhat.

A folyamatot ráadásul erősítheti az idei évben várható intenzív El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) jelenség is, amely világszerte növeli a szélsőséges időjárási események valószínűségét.

Az iráni konfliktus hatása még nem ért véget

Bár az olaj- és műtrágyaárak az elmúlt hetekben visszaestek a háború alatt elért csúcsokról, a márciustól júniusig tartó nyersanyagpiaci sokk még mindig éreztetheti hatását.

A Deutsche Bank becslése szerint ez az árhullám a következő egy évben:

• az Egyesült Királyságban mintegy 1,3 százalékkal,
• az euróövezetben körülbelül 0,8 százalékkal emelheti az élelmiszerárakat.

Ez a teljes inflációhoz ugyan csak 0,1–0,15 százalékponttal járulna hozzá, de az élelmiszereknél jól érzékelhető drágulást okozhat.

Az Oxford Economics ennél valamivel kisebb hatással számol: szerintük önmagában a nyersanyagár-emelkedés mintegy fél százalékponttal növelheti az euróövezet élelmiszer-inflációját a következő tizenkét hónap során.

Elsősorban a friss, feldolgozatlan élelmiszerek ára reagálhat gyorsabban, míg a feldolgozott termékeknél hosszabb lehet az átfutási idő.

Mi történt az olajjal és a műtrágyával?

Az iráni konfliktus előtt a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára körülbelül 72,5 dollár volt. Az ellátási bizonytalanság miatt az ár rövid időre 118 dollárig emelkedett, majd a tűzszünetet követően visszasüllyedt nagyjából 83 dollárra.

A Deutsche Bank szerint a határidős piacok alapján az olaj ára a következő hónapokban fokozatosan tovább csökkenhet, feltéve, hogy nem éleződik ki ismét a közel-keleti helyzet. Hasonló pályát járt be a világ egyik legelterjedtebb nitrogénalapú műtrágyája, a karbamid (urea) is. A háború kitörése után ára hirtelen megugrott, majd később jelentősen visszaesett.

A fogyasztói élelmiszerárakban azonban ezek az ingadozások egyelőre alig jelentek meg. Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek: a Közel-Keleten ismét fokozódó geopolitikai feszültség ismét emelni kezdte az energiaárakat, ami újabb inflációs nyomást idézhet elő.

Hogyan épül be az energia ára az élelmiszerekbe?

Az energia két fő csatornán keresztül drágítja az élelmiszereket. Egyrészt gyakorlatilag a teljes termelési lánc energiaigényes: üzemanyag kell a mezőgazdasági gépekhez, a szállításhoz, az élelmiszer-feldolgozáshoz, a csomagoláshoz és a hűtéshez is.

Másrészt a műtrágyagyártás nagymértékben földgázfüggő. Ha emelkedik a gáz ára, nő a műtrágya költsége is, ami közvetlenül növeli a mezőgazdasági termelők kiadásait. Az energiaárak néhány héten belül hatnak a műtrágyapiacra, a kisebb műtrágya-felhasználás vagy a megváltozott vetésszerkezet viszont rendszerint csak a következő betakarításkor jelenik meg az élelmiszerárakban.

Egyelőre kedvező képet mutatnak a számok

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euróövezet élelmiszer-inflációja 2025 decemberében még 2,5 százalék volt éves alapon, idén júniusra azonban 1,6 százalékra csökkent.

Ez 2021 közepe óta a legalacsonyabb harmonizált élelmiszer-inflációs érték.

Az árak mérséklődését több tényező is támogatta:

• a 2025-ös bőséges gabonatermés;
• a nyerstej túlkínálata, amely lefelé nyomta a tejtermékek árait;
• a korábban rendkívül megdrágult kakaó, csokoládé és kávé árának stabilizálódása;
• az olívaolaj árának fokozatos csökkenése a korábbi rekordokról;
• valamint az alacsonyabb energiaárak, amelyek mérsékelték az élelmiszer-feldolgozás költségeit.

Az Oxford Economics szerint ezek a tényezők még a következő hónapokban is visszafoghatják az inflációt.A Deutsche Bank elemzői arra is rámutatnak, hogy tavaly elsősorban a tejtermékek, a cukor, az édességek és a kávé húzták felfelé az inflációt, ezek szerepe azonban mára jelentősen csökkent.

A legnagyobb inflációs tényező jelenleg továbbra is a hús.Az Oxford Economics számításai szerint az elmúlt három hónapban az élelmiszerek közel fele olcsóbb lett, miközben a termékeknek csupán mintegy ötöde drágult 2 százaléknál nagyobb mértékben.Ez arra utal, hogy rövid távon továbbra sem várható erőteljes élelmiszer-infláció.

A kutatóintézet emiatt 2026-ra 2,1 százalékra csökkentette az élelmiszerek, az alkoholos italok és a dohánytermékek inflációs előrejelzését.Ugyanakkor hangsúlyozzák: a drágulás nem marad el, csupán később érkezik, mint korábban feltételezték.

2027-ben ismét gyorsulhat az áremelkedés

Az Oxford Economics előrejelzése szerint 2027 első felében ismét felgyorsulhat az élelmiszerek drágulása.A magasabb energia-, feldolgozási és csomagolási költségek önmagukban 0,5–0,7 százalékponttal emelhetik az élelmiszer-inflációt. Ehhez társulhat az idei rendkívüli hőség hatása, amely további egy százalékpontot is hozzáadhat az inflációhoz.

A kutatóintézet szerint ezért 2027-re nagyjából 3 százalékos élelmiszer-infláció valószínűsíthető az euróövezetben. Az áremelkedés várhatóan az év első felében lesz a legerősebb, majd fokozatosan mérséklődik.

A klímaváltozás tartós inflációs tényezővé válhat

Az Oxford Economics egy 2023-ban készült, az Európai Központi Bank által publikált munkatanulmányra is hivatkozik, amely szerint a hőmérséklet emelkedése hosszabb távon folyamatosan növeli az inflációt, különösen az élelmiszerárakon keresztül.  A kutatás szerint egy-egy jelentősebb időjárási sokk akár egy éven keresztül is érezhető maradhat az inflációban.

Az ECB becslése alapján 2035-re a globális felmelegedés évente átlagosan 0,92–3,23 százalékponttal emelheti a világ élelmiszer-inflációját attól függően, hogyan alakulnak a klímaváltozási forgatókönyvek.

A 2022-es európai hőhullám önmagában 0,67 százalékponttal növelte az európai, illetve 0,78 százalékponttal az euróövezeti élelmiszer-inflációt. A legerősebb hatás Dél-Európában jelentkezett.

Az ECB kutatói szerint a jövőben ugyanolyan intenzitású hőhullámok még nagyobb áremelkedést okozhatnak, mivel a felmelegedő éghajlat miatt a mezőgazdasági növények egyre érzékenyebbé válnak a hőstresszre. Vagyis ugyanaz a szélsőséges időjárási esemény a jövőben nagyobb terméskiesést és erősebb inflációs nyomást válthat ki, mint napjainkban.