Trump újabb csapásokat rendelt el, Irán az egész térséget fenyegeti

A műveletek célja az amerikai fél szerint a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállítása és Irán katonai képességeinek gyengítése.

Teherán szerint azonban az ország „létfontosságú háborút” vív az Egyesült Államokkal. Mohammad Bagher Ghalibaf, Irán vezető tárgyalója úgy fogalmazott, hogy az ország biztonsága a Hormuzi-szoros ellenőrzésétől függ, amelyet Irán továbbra is „vörös vonalnak” tekint.

Irán újabb célpontokat támadott a térségben

Az amerikai támadásokat követően Irán közölte, hogy amerikai érdekeltségeket vett célba Jordániában, valamint egy kuvaiti légibázist. Bahrienben légvédelmi szirénák szólaltak meg, a hatóságok pedig azt közölték, hogy légvédelmük több iráni drónt és légi támadást semmisített meg. Kuvait eközben „ellenséges drónfenyegetésre” adott válaszintézkedésekről számolt be.

Az iráni hadsereg szóvivője arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az Egyesült Államok folytatja támadásait, a háború újabb térségekre is kiterjedhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Iránnak nincs konfliktusa szomszédos országaival, de ha Washington iráni infrastruktúrát támad, Teherán kész a teljes Öböl-régió infrastruktúráját célba venni.

Az olajpiac figyeli a Hormuzi-szorost

A világ olajpiacai továbbra is feszült figyelemmel követik az eseményeket. Bár a Brent nyersolaj ára csütörtökön enyhén csökkent, hordónként továbbra is 84 dollár felett mozog, és a szakértők szerint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság akár 90–100 dollárig is felhajthatja az árakat.

A szoroson halad át a világ tengeri olajkereskedelmének jelentős része, ezért bármilyen fennakadás globális gazdasági következményekkel járhat.

A növekvő biztonsági kockázatok miatt India – a világ egyik legnagyobb tengerész-kibocsátó országa – megtiltotta hajózási társaságainak, hogy indiai tengerészeket küldjenek a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra. A döntést azután hozták meg, hogy az elmúlt napokban két indiai tengerész életét vesztette a térségben történt támadások során.

Donald Trump amerikai elnök eközben azt állítja, hogy Irán végül tárgyalóasztalhoz akar ülni, és úgy véli, Teherán katonailag nem tudja hosszú távon fenntartani az ellenállást. A feszültség ellenére egy kisebb enyhülésre utaló jel is érkezett: Trump bejelentette, hogy Irán szabadon engedett egy 2024-ben őrizetbe vett amerikai állampolgárt, amit az elnök a jó szándék gesztusaként értékelt.