Életmód
Évente mintegy száz baba születik Magyarországon összenőtt vagy több ujjal
Évente körülbelül száz magyar újszülött jön világra olyan kézfejlődési rendellenességgel, mint az összenőtt vagy a többletujjak. Bár ezek az eltérések a korszerű genetikai ultrahangvizsgálatokkal már a várandósság korai szakaszában is felismerhetők lennének, sok család csak a szülőszobában szembesül a diagnózissal.
A szakemberek szerint egy alapos, 20–25 perces genetikai ultrahangvizsgálat, valamint egy megfelelő tapasztalattal rendelkező szakorvos elegendő lehet a magzati végtagfejlődési rendellenességek többségének felismeréséhez. A diagnózist azonban nehezítheti a magzat testhelyzete, folyamatos mozgása, illetve az is, hogy a fejlődő kéz és láb még rendkívül apró a terhesség korai szakaszában.
Már a terhesség alatt felismerhető lehet az eltérés
A fejlődési rendellenességek egy része már a 12. terhességi héttől, illetve a második trimeszter végéig kiszűrhető. Ennek ellenére előfordul, hogy az eltérések rejtve maradnak. Statisztikák szerint ezer terhességből átlagosan három esetben születik a gyermek valamilyen végtagfejlődési rendellenességgel, amelyek közül a leggyakoribb az összenőtt ujjak (szindaktilia) vagy a többletujjak (polidaktilia) megjelenése. Ritkábban előfordulhatnak hiányzó vagy fejletlen ujjak is.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a korai felismerés nemcsak a szülők felkészülését segíti, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a gyermek időben megfelelő szakellátásba kerüljön.
A műtét célja a kéz megfelelő működésének helyreállítása
Amennyiben a rendellenesség csak a születés után derül ki, a családnak mielőbb kézsebészhez érdemes fordulnia. Az operációt általában a gyermek egy- és hároméves kora között végzik el, amikor a kéz fejlődése már megfelelő ütemben halad, de még kiválóan alkalmazkodik a korrekcióhoz. Kivételt csak azok a ritka esetek jelentenek, amikor keringési probléma miatt sürgősebb beavatkozásra van szükség.
Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD, a Kézklinika kézsebésze és a Semmelweis Egyetem adjunktusa az elmúlt öt évben közel 300 olyan műtétet végzett, amely veleszületett kézfejlődési rendellenesség miatt vált szükségessé. Ez jól mutatja, hogy bár ezek az elváltozások ritkának számítanak, a speciális ellátás iránt folyamatos az igény.
Nem csak esztétikai kérdés
A szakember szerint a helyreállító műtétek elsődleges célja nem a külső megjelenés javítása, hanem a kéz minél teljesebb működésének biztosítása.
„A későbbi mindennapi életet alapvetően meghatározza, hogy valaki mennyire tudja használni az ujjait a hétköznapi feladatok során. A műtétek célja olyan kéz kialakítása, amely jól használható, az ujjak megfelelő helyzetben vannak és harmonikusan működnek együtt”
– hangsúlyozta Dr. Hetthéssy Judit Réka.
A tapasztalatok szerint a legtöbb veleszületett kézfejlődési rendellenesség sikeresen kezelhető. A megfelelő időben elvégzett műtétet és rehabilitációt követően a gyermekek többsége teljes életet élhet, és csak minimális vagy jól korrigált eltéréssel kell együtt élnie.