Tudomány
Egy különleges gekkó segíthet megfejteni a rák egyik legnagyobb rejtélyét
Egy népszerű hobbiállat, a „lemon frost” leopárdgekkó a jövőben fontos szerepet játszhat a rákkutatásban. A Nottinghami Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint ez a különleges színváltozat rendkívül nagy arányban fejleszt ki daganatokat, amelyek genetikai háttere több ponton is hasonlít az emberi rákos megbetegedésekhez.
A BMC Biology folyóiratban megjelent kutatás szerint a gekkók daganataiban olyan genetikai eltéréseket azonosítottak, amelyek ugyanazokat a géneket és biológiai folyamatokat érintik, mint számos emberi daganat esetében. A kutatók szerint ez új lehetőségeket nyithat a rák kialakulásának és terjedésének megértésében.
A különleges színváltozatnak súlyos ára van
A hüllők között jelentős különbségek figyelhetők meg a daganatos betegségek előfordulásában. Míg például a teknősök és a szárazföldi teknősök ritkán betegednek meg rákban, a fehér-sárga mintázatú „lemon frost” leopárdgekkók mintegy 80 százalékánál agresszív daganatok alakulnak ki.
Ez a színváltozat egy spontán genetikai mutáció eredményeként jelent meg tenyésztett állományokban. Látványos külseje miatt gyorsan népszerű lett az állattartók körében, a tenyésztők azonban hamar felfigyeltek arra, hogy az állatok nagy részénél fiatal korban rosszindulatú daganatok jelennek meg, amelyek gyakran áttétet is képeznek.
A kutatók szerint ez különösen értékessé teszi a gekkókat tudományos szempontból. A laboratóriumi egerekkel ellentétben náluk nem kell mesterségesen előidézni a daganat kialakulását, így a szakemberek természetes körülmények között követhetik nyomon a betegség fejlődését és terjedését.
Az emberi daganatokkal is hasonlóságot találtak
A kutatócsoport teljes genomvizsgálattal hasonlította össze a daganatos és az egészséges szöveteket. Az elemzés során több olyan genetikai elváltozást találtak, amelyek visszatérően megjelentek a daganatokban, és amelyek már korábban is ismert szerepet játszottak az emberi rák kialakulásában.
Ylenia Chiari, a Nottinghami Egyetem kutatója szerint annak megértése, hogy egyes fajok miért különösen fogékonyak a daganatokra, míg mások szinte teljesen ellenállók velük szemben, új megközelítéseket kínálhat a rák megelőzésében, felismerésében és kezelésében.
A kutatás arra is rámutat, hogy érdemes a hagyományos laboratóriumi állatmodelleken túl más fajokat is bevonni az orvosi kutatásokba. A természetben előforduló különleges alkalmazkodások ugyanis olyan biológiai megoldásokat rejthetnek, amelyek később az emberi gyógyászatban is hasznosíthatók.
A kutatók szerint a tanulmány egyben a biológiai sokféleség jelentőségére is felhívja a figyelmet. Ahogy Scott Glaberman, a Birminghami Egyetem kutatója fogalmazott: minden faj taníthat valamit az emberiségnek, ezért a biodiverzitás megőrzése nemcsak természetvédelmi, hanem orvostudományi szempontból is kiemelt jelentőségű.