A luxusnál és a kalandnál is fontosabb lett az autentikus élmény az utazóknak

A Skift 2026-os utazási trendeket vizsgáló jelentése szerint világszerte a kulturális elmélyülés vált az egyik legfontosabb utazási prioritássá. A trend különösen erős Ázsiában: az utazók 50 százaléka sorolható a kulturális elmerülést keresők közé, miközben 32 százalékuk elsősorban kalandot, 30 százalékuk pedig luxusélményeket keres.

Hasonló kép rajzolódik ki a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, Észak-Amerikában, valamint Európában is. A vizsgált piacokon rendre 42, 39, illetve 36 százalék volt azoknak az aránya, akik számára a kulturális elmélyülés áll az utazás középpontjában. A Skift szerint a legkeresettebb élmények ráadásul egyre kevésbé illeszthetők be egyszerűen a „luxus” vagy a „kaland” kategóriájába. A kultúra mellett egyre fontosabb az autentikus luxus, a wellness és a természetközeli élmény is.

A gasztronómiára költenek a legtöbbet

A kutatás alapján az utazási kiadások között egyértelműen a gasztronómia vezet. A válaszadók 71 százaléka mondta azt, hogy leginkább ételre és gasztronómiai élményekre költ. Ezt jócskán lemaradva követik a kaland- és természetprogramok 48 százalékkal, majd a művészethez, kultúrához és történelemhez kapcsolódó programok 42 százalékkal. Az élő események és a szórakozás 36 százalékot, az egészség és wellness szintén 36 százalékot, a sport pedig 24 százalékot ért el.

A számok alapján nem egyszerűen arról van szó, hogy az utazók „kulturálisabbá” váltak: inkább arról, hogy a helyi élethez, étkezéshez és konkrét élményekhez kapcsolódó programok egyre fontosabb részét képezik annak, amit egy külföldi út értékének tekintenek.

2026 az „intelligencia éve” lehet

A Skift jelentése 2026-ot az „intelligencia évének” nevezi, elsősorban a mesterséges intelligencia gyors terjedése miatt. A felmérés szerint a világutazók 62 százaléka ismeri az MI-alapú útiterv-készítő eszközöket. A magas jövedelmű utazók körében pedig azok 81 százaléka, akik már ismerik ezeket az eszközöket, használta is valamelyiket egy utazás megtervezéséhez.

Az MI így egyre inkább az utazás előkészítésének része lesz: segíthet programokat összeállítani, személyre szabott ajánlásokat adni és a rendelkezésre álló információt gyorsabban feldolgozni. A technológiai fejlődés azonban nem söpri félre az autentikusság iránti igényt. Éppen ellenkezőleg: a Skift szerint a technológiavezérelt utazás párhuzamosan fejlődik azzal az elvárással, hogy a külföldi élmények minél hitelesebbek legyenek.

A jelentés ezt a hitelességet az utazási élmények „északi csillagának” nevezi. A hangsúly egyre inkább magukra az élményekre és azok érzelmi vonzerejére kerül, nem pusztán arra, hogy az utazó milyen helyszínt pipálhat ki a listáján. A felmérésben részt vevők 43 százaléka mondta azt, hogy számára az élmények jelentik az utazás legfontosabb részét. Jean-Jacques Morin, az Accor csoport vezérigazgató-helyettese szerint az utazók viselkedése változik: egyre nagyobb az igény az MI által támogatott személyre szabásra, miközben a fenntarthatóbb döntések is előtérbe kerülnek.

Ezt jól példázza a „dupe desztinációk” és a „coolcationök” terjedése. Előbbiek a tömegkedvelt turisztikai hotspotok kevésbé zsúfolt és megfizethetőbb alternatívái, utóbbiak pedig a hűvösebb éghajlatú nyaralások, amelyekkel az utazók igyekeznek elkerülni a szélsőséges hőséget.

A közösségi média már nem csak ötleteket ad

Az utazástervezésben közben a közösségi média is új szerepet kapott. A Skift szerint a platformok már nem pusztán inspirációs forrásként működnek, hanem egyre inkább az utazás megtervezésének teljes értékű eszközeivé válnak. A kutatás szerint az utazók 63 százaléka használja a közösségi médiát úti célok és utazási ötletek keresésére. 56 százalékuk élmények, éttermek vagy programok felkutatására használja ezeket a platformokat, míg 45 százalék szállodákat és más szálláshelyeket hasonlít össze rajtuk.

A felhasználók emellett utazási vlogokat és útiterv-videókat néznek, akciókat és promóciókat keresnek, utazási influenszereket követnek ajánlásokért, valamint értékeléseket és felhasználók által készített tartalmakat böngésznek.A közösségi média hatását jól mutatja IShowSpeed példája is. A Skift az Expedia által támogatott, 12 órás élő közvetítését említi, amelyben a tartalomgyártó egy karibi utazását mutatta be Dominikán, Guadeloupe-on, St. Kitts és Nevisen, valamint St. Maartenen.

A közvetítésre a jelentés szerint 400 millióan kapcsolódtak be. A hatás rövid idő alatt megjelent a keresési adatokban is: közvetlenül az adást követően St. Maarten iránt 70 százalékkal nőtt a keresések száma, Guadeloupe esetében 50 százalékos, Dominikánál pedig 35 százalékos volt a növekedés.

A vírusos siker könnyen túlzsúfoltsághoz vezethet

A közösségi média azonban kétélű fegyver. Miközben képes felhívni a figyelmet kevésbé ismert úti célokra és élményekre, ugyanazzal a lendülettel teheti őket a következő túlzsúfolt turistacélponttá. A Skift szerint a közösségi média „felborította a felfedezés ciklusát”: ugyanazok a platformok, amelyek akár hetek alatt világhírűvé tehetnek egy korábban kevéssé ismert desztinációt, néhány hónapon belül túlexponálttá is tehetik azt.

Ez az utazási trendek egyik legnagyobb ellentmondása: minél hatékonyabban találják meg az utazók a „titkos” és autentikus helyeket a közösségi médián keresztül, annál gyorsabban szűnhet meg azok különlegessége. A jelentés szerint a túlterhelt desztinációk erre egyre gyakrabban díjakkal és látogatói korlátozásokkal reagálnak, ami ugyanakkor a turisztikai központok megítélésére is hatással lehet.

Az utazók emiatt egyre inkább a rejtettebb, egyedi élményeket kínáló alternatívák felé fordulnak a széles körben ismert úti célok helyett. Az utazási piac következő nagy kérdése így az lehet, hogy az MI és a közösségi média képes-e személyre szabottabb és autentikusabb utazásokat kínálni úgy, hogy közben ne ugyanazokat a helyeket küldje egyszerre turisták milliói elé.